Kíváncsi vagyok hányan tették fel – főleg az utóbbi időben – maguknak azt a kérdést, hogy mennyit ér egy fa? Konkrét pénzben kifejezhető értéke is van, és itt nem a faanyag áráról van szó, de erről később. Biológia órákról, azon kívül, hogy oxigént termelnek, ami szükséges az élethez nem sok marad meg az emberfiában.
Lássuk először élettani szempontból mit nyújtanak nekünk a fák. Ha piknikezni indul a család akkor ritkán heverednek le a nyílt terep kellős közepén, pláne 30-35 fokban. Ez magától értetődik.
Lelki betegeknek a terapeuták gyakran javasolják, hogy töltsenek minél több időt a természetben, aki teheti, könnyed sporttevékenységet is végezzen, hiszen idegnyugtató hatással van a szervezetre. A városokban ahol sokszor igencsak csekély a zöldövezet sokkalta magasabb az idegi alapú megbetegedések száma, mint falvakon. Természetesen ebben a legnagyobb szerepet a zsúfoltság játssza.
A fák hatással vannak a közvetlen környezetük éghajlatára is. Köznyelven szólva mikor pipálnak a fák, olyankor látható a vízpára, amit a légtérbe juttattak. Ez a légzésük része, amivel lehűtik a környezetüket, ezért is kellemesebb és frissebb a levegő az árnyas fák alatt. Emellett a fotoszintézishez szükséges napenergia elnyelése is hőelvonással jár. Városok körüli erdős területek kettős szerepet töltenek be: szűrik a levegőjét és a városcentrum levegőcseréjében, kiszellőzésében.
Megfelelő tervezéssel ki lehet alakítani ún. véderdősávokat. Ezek több funkciót is elláthatnak: defláció (a szél romboló munkája) ellen is bevethető akár szántóföldek környékén, akár lakóövezetek körül; zajvédő erdősávokat lakóövezetek környékén szoktak telepíteni. De elég egyetlen fa vagy terebélyesebb cserje is ahhoz, hogy kifejtse jótékony hatását pl. a fényszennyezés (igen, a globalizáció egyik átka) ellen.
Főleg utak mentén, ahol sok a gyalogos nem árt egy védő sövény a por ellen. Ugyanis a fák, cserjék –természetesen minél terebélyesebbek annál inkább – fajtól függően és a leveleik tulajdonságai függvényében képesek megkötni (reverzibilis, hemi-, irreverzibilis) a por és egyéb légszennyező anyagok egy részét.
És ez még csak a jéghegy csúcsa! A fáknak minden porcikája hasznos. A fák gyökérzete – az alak és szerkezet fafajtól függő – átszövi a talajt. Így védenek minket például a földcsuszamlások, sárlavinák ellen. De a gyakorlatban felhasználják őket a dombépítéses hulladéklerakatoknál miután egy-egy részleg betelik. A beültetett dombokon a fák akkumulálják (összegyűjtik) gyökérzetükön keresztül magukban a hulladékból származó toxinokat, tehát ez egyfajta semlegesítés. Kísérleteznek többek között például a radioaktív anyagok eltávolításával is, ugyanezzel a módszerrel.
Biztosan kevesen hallottak az intercepció kifejezésről. Röviden ez a növényzet vízfelfogása. Innen később elvezetődik az ágakon és a törzsön, illetve elpárolog. Ha elég intenzív és hosszan tartó az eső akkor a fa „telítődik” és továbbengedi az esőt, de az esővíz így indirekt módon éri el a talajt. Ez azért fontos, mert így nem mosódik úgy a talaj. Együttesen a fa gyökérzete és intercepciója csökkentik az eróziót, ami pedig a víz romboló munkája – tehát a talaj elmosódását gátolják a fűtakaróval együtt.
Végül lássuk a pénz tényezőt! A facsemetéknek van egy-egy szabvány ára. Ha megfelelőek számára a körülmények, egy facsemete az évek alatt megsokszorozza a lombkoronája méretét, így a levelek számát is. A fa 10 éves koráig 2 évenként növekszik az értékszorzó, az után 5 évenként. Egy 70 éves fa estén már 700-szoros a szorzó, egyedi védett fa esetében pedig kortól függetlenül 1000. Mondjuk, legyen egy 5 lejes facsemete – szórakozzunk a számokkal!(A szorzó értékek Magyarországi, tehát unión belüli értékek)
Ja, hogy még a fa védettségét és életkorát is figyelembe kell venni ha ki akarjuk vágatni?! Nofene! Pedig a közleményekben ezt nem szokták említeni. Sajnálatosan csak arról lehet hallani, hogy a városközpontokban sorra közveszélyessé vagy allergénné válnak. Az utakat övező matuzsálemek is fogyóban vannak. Biztosan bosszúból orvul rátámadtak egy autósra aki vécének használta valamelyik bokrot. Arról pedig meg még nem is beszéltünk, hogy mely fajok őshonosak felénk, nem minden fafaj tűri egyformán a bolygatást, talaptípusokat, csonkolást, forgalmat…
Kecskés Zoltán
