Miért méregdrága a „rezsicsökkentett” csapból folyó szennyvíz az Érmelléken?
Korábbi, az érmelléki ivóvízhelyzet visszásságaival foglalkozó cikkünkre több olvasói reakció is érkezett. Az olvasók szóvá tették, hogy a csapból folyó valami nem csupán ihatatlan, főzésre, mosásra valamint tisztálkodásra is alkalmatlan, de az ígéretekkel ellentétben drága is
Az állatorvosi ló ebben a témában Érmihályfalva, ahol hírhedten rossz minőségű a víz, az önkormányzat valamint a szolgáltató hozzáállása pedig mindennek nevezhető, csak fogyasztóbarátnak nem. Pedig a gyalázatos minőségért „cserébe” lagalább azt várnák el a fogyasztók, hogy ne kelljen sokat fizetniük, gyakorlatilag a semmiért. Ehhez képest a nagy dérrel dúrral világgá kürtölt érdekvédelmi propaganda az, hogy 9%-ra csökkentették a víz áfáját, tehát a lakosság pénzt takarít meg az RMDSZ megvalósításának köszönhetően.
Az ígéret
2018 június 6. Cseke Attila kifejtette, az RMDSZ javaslata értelmében 2019. január 1-jétől 19 százalékról 9 százalékra csökken a szennyvízszolgáltatás áfája. „A hatályban lévő jogszabály szerint, amely szintén az RMDSZ-től származó ötlet volt, az ivóvíznek már több mint két éve 9 százalékos az általános forgalmi adója. A csatornadíjak azonban 19 százalékos szinten maradtak. Ezt a rendellenes helyzetet orvosolja a Szabó Ödön képviselő által kidolgozott RMDSZ-javaslat: ezután a víznek a háztartásba érkezéskor és távozáskor is csökkentett, 9 százalékos áfája lesz. Ez valós rezsicsökkenést eredményez majd, több pénz marad a lakosok zsebében, amit más javak, szolgáltatások megvásárlására fordíthatnak” – fogalmazott Cseke Attila.
A tények makacs dolgok
A sors különös fintora folytán az RMDSZ előző és mostani szövetségi elnökére kísértetiesen hasonlító Lenin elvtárs szerint a tényekkel nem érdemes vitázni, mert azok makacs dolgok. A bolsevik mentalitást tájainkon tovább éltető párt tótumfaktumai ezzel a jelek szerint nincsenek tisztában, mert a tényekkel szembe menve azt állítják, hogy a nagy rezsicsökkentési harcban ők bizony pénzt takarítottak meg a fogyasztóknak, többek között Érmihályfalván is. De lássuk a számokat. Az „ivóvíz” köbmétere 2,76 lej, a szennyvíz pedig 3,70 lejt kóstál. Ez csak az ívóvizet tekintve mintegy 25 banis árcsökkenés, havonta ez 3,75 lej elméleti megtakarítást jelentene egy 4 tagú család 15 köbméteres átlagos vízfogyasztása után számolt 42 lejes kiadás mellett.
A megtakarítás azért csak elméleti, mert Érmihályfalván a csatornahálózat még igencsak foghíjas, sok utcában ugyan már le vannak fektetve a csövek, a háztartások viszont nincsenek a hálózatra csatlakoztatva. Ennek ellenére ezekben az utcákban a hálózat puszta léte ötven százalékkal (!) emelte meg az ingatlanadót, ami egy átlagos családi házat véve példaként mintegy havi 60 lejt jelent. Ebből kivonva a havi 4 lej megtakarítást, máris 56 lej havi többletkiadásnál járunk, úgy, hogy magát a luxusként kezelt szennyvízhálózat szolgáltatását még igénybe sem vette a felhasználó … Ha ehhez hozzáadjuk a már használatba vett szennyvízhálózat után fizetendő köbméterenként vett 3,70 lejt, könnyű kiszámolni, hogy szó sincsen semmilyen rezsicsökkenésről, éppen ellenkezőleg.
Persze propagandaszövegnek és választási kampányígéretnek kiváló, az elvtársak csak azt nem vették figyelembe, hogy a fogyasztók is tudnak számolni.
Ivóvíz helyett víz
Amint azt már megírtuk, a csapvíz emberi fogyasztásra alkalmatlan. Ez a tény visszaköszön a szolgáltató által kiállított számlán is, ahol következetesen „Apă” szerepel „Apă potabilă” helyett.
Érmihályfalván a sok ígéret ellenére a helyzet a régi: tiszta és olcsó ivóvíz helyett továbbra is ihatatlan és egyre drágább víz (?) folyik a csapból, no meg a „szövetség” ígéretei, a rezsicsökkentésről …
K. Szalárdi István