
Mihályfalvi és semjéni emlékképek: egy grófi esküvő 1855-ből
1855. augusztus 1-jén esküdtek örök hűséget egymásnak az érmihályfalvi református templomban ippi és érkeserüi Fráter Béla és Rhédey Júlia grófnő.
Bár a jegyespár egyik tagja sem Érmihályfalván született, számtalan rokoni szállal kötődtek a településhez. Az egyházi szertartás az itteni református templomban volt. Özv. Gencsy Pálné, Kazinczy Amália rendezte az esküvői szertartás utáni villásreggelit, ahol a násznépet vendégül látták.
Fráter Béla (1831–1919), a vőlegény ippi és érkeserüi Fráter Tamás és Szilágyi Johanna fia, Rhédey Júlia (1837–1924), a menyasszony pedig Rhédey Lajos gróf és Cserei Heléna leánya volt.

Az egykori leírások szerint, ,,A lakodalmas menet Érmihályfalváról nehéz, színes selyemkendőkkel és kokárdával díszített négyes és ötös fogatokon hajtott át Érsemjénbe. Elől a fiatal pár négyes feketével. Semjén szélén rózsákkal díszített diadalkapu fogadta a menetet s a lakodalmas vigasság másnap reggel nyolc óráig tartott. A menyasszonytáncot Radványi István kamarás lejtette. Zenét a régi úri világ közkedvelt muzsikusa a hírneves Boka Samu szolgáltatta.”
Kilenc gyermekük született, Zoltán, Gabriella, Tamás, Emma, Polin, Kata, Béla, Ernő és Loránd – a magyar dalköltő.
Gróf Rhédey Júlia, az érsemjéni Fráter kúria nagyasszonya, öregkoráról írták: „Szikár, finom profilú öreg hölgy volt és igen büszke arra, hogy rokonságban volt az angol királyi házzal…”
(Csősz Irma: Rhédeyek és Fráterek 31. és 60. oldal; Ippi, érkeserűi, bélmezei és rogozi Fráter család leszármazási sorrendje, 19. oldal; Esketési anyakönyv 1855-ből.)
Kovács Rozália / www.helytortenet.hupont.hu