Mihályfalvi pezsgőbontás a Mókával és egyéb helyszíneken

A Móka színjátszó csoport és törzsközönsége ezúttal is hagyományos zenés kabaré összeállítással búcsúztatta az óesztendőt. Az eseménynek, mint mindig, ezúttal is a Bartók Béla művelődési ház adott otthont. Akik ezúttal is velük búcsúztatták a leköszönő 2015-ös évet, bizony nem bánták meg, hisz mint minden alkalommal, most is hajnalig folyt a tánc, dúlt a jókedv, sőt a csapat még éjfél után is meg-megfűszerezte a hangulatot és a mulatós nóták sorát, néhány komikus aláfestéssel.

A repertoárt nyolc jelenet és több alkalomhoz illő betétdal alkotta. A vidám szösszenetek (Házassági évforduló, Totya, EU-s disznó, Budi Bözsi budija, Írt a mama, Esvány és Lajos, Hol lakik Kovács János?) egy része a magyar kabaré klasszikus jelenetei voltak, mások csapatszerzemények, mint minden esztendőben. Nyitódalként Toto Cotugno l’italiano (azaz magyarul: „Sokáig voltam távol, egy bíró jóvoltából…”) című slágerparódiáját hallhatták, valamint elhangzott Mari Zsuzsi egyik híres, de szintén „kicsit” átírt szövegű dala is, a Mama. Voltak vidám, hangulatos zeneszámok, többek között a Ladánybene 27-től a Kell egy ház, vagy Csepregi Éva közkedvelt dala a Szerelemre születtem és több hangulatsrófoló sláger Boros József, Kulcsár Ágnes, Szabó János, Boros Emőke Blanka, Gyenge Attila, Varga István, Kecskés Zoltán és Sillye Ibolya előadásában.

A műsorral egybekötött szilveszteri mulatságon mintegy százan koccintottak egy jobb, sikeresebb újesztendő reményében.
A Gödör rendezvényházban a Pro Érmihályfalva Egyesület szervezte a bulit, ahol szintén jó hangulatban köszöntötték az újévet, de szilveszter estére elkelt minden más vendéglátóhelyiség is a városban.
A Széchenyi téren zene és pezsgődurrogtatások közepette üdvözölték a csikorgó hideggel érkező 2016-os újesztendőt, majd a szokásos tűzijáték festette tarkára az eget.
Az év első perceiben Érmihályfalván hagyomány Petőfi Sándor emléktáblájának megkoszorúzása is. Az elöljáróság ezúttal is lerótta kegyeletét a 193 éve született költő főtéri emlékhelye előtt, ahol 1847-ben, megszállva egy ott álló fogadóban, megírta a Legszebb versem című költeményét.