Minden magyarok ünnepe Érmihályfalván
Március 15-én barátságos tavaszi idő köszöntött az Érmellékre, mely jócskán megvetette az ünnepi hangulat melegágyát szerte a vidéken. Az érmihályfalviak több helyszínen is ünnepelni készültek, így a délutáni órákban először a helyi református egyház szervezésében az egykori kerekeskút iskola (nemrég még Bernáth József Református Iskola) falán elhelyezett Bernáth-tábla alatt gyülekeztek, ahol tiszteletét tette a kolozsvári magyar külképviselet részéről dr. Laky Takács Péter konzul is.
Az ünnepet Balázsné Kiss Csilla lelkipásztor igeolvasással és rövid köszöntőbeszéddel nyitotta meg, majd röviden összefoglalta a helyi református egyház mentorának életútját. A szót Kovács Zoltán főgondnok vette át, aki a forradalom bukása utáni magyar nemesi családok üldöztetéséről, köztük a Bernáth-család megpróbáltatásairól, kisemmizéséről, szemfüles hatalompárti idegenek kezére játszott ingatlanairól tett említést, majd kitért a ’48-as kiáltvány 12 pontjára is, mintegy emlékeztetőül, mennyit sikerült azokból a nemzetnek 169 év elteltével megvalósítania.
Az érmelléki, illetve a mihályfalvi szabadságharcosok legkiemelkedőbb személyisége Bernáthfalvi Bernáth József (1801–1860) volt. Élete összefonódott Bihar vármegye politikai életével, szabadságharcával. Előbb Bihar vármegye tiszteletbeli, majd tényleges szolgabírójává nevezik ki, majd 1837–41 között az érmelléki járás főszolgabírójaként, később 1839-től a pozsonyi országgyűlés érmelléki követeként szerepel. 1842–45 között pedig bihari alispánná nevezik ki. 1848. március 22-től Bernáth József Bihar vármegye állandó közcsendi bizottmányának tagja, majd a bihari ellenzék a székelyhídi választókerület népképviselőjének választja meg. 1848. május 27-én Nagyvárad díszpolgárává nevezik ki.
Tagja volt az országgyűlés Bécsbe küldött 100 tagú küldöttségének is. Bihar vármegye önvédelmi harcának szervezésében is tevékenyen részt vett.
A szabadságharc leverése után kötél általi halálra és jószágvesztésre ítélték. Ezt a halálbüntetést később életfogytiglani fegyházra változtatták. Két és félévi fogság után családja kegyelmet kért számára. Birtokait elveszítve – jószágai így került a Bujanovicsok kezére – 1860. március 14-én agyvérzésben halt meg. A család többi tagjával a református templom alatti kriptában alussza örök álmát.
A márványtábla alá dr. Laky Takács Péter konzul helyezte el a kegyelet virágait, majd Nyakó József polgármester, a helyi EMNT (Laskovics István és Végh Gabriella), a Néppárt helyi szervezete (Tóth Csaba és Nyíri Magdolna), a Vitézi Rend és a református egyház is koszorúzott.
2008 szeptemberében a magyarországi Határon Túli Magyar Emlékhelyekért Alapítvány (Isaszeg) jóvoltából, valamint a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság közbenjárására került a szülőházaként is számon tartott ingatlan falára a ’48-as Kuthy Lajos (1813–1864) író emléktáblája is, amelyet ezúttal alulírott író, újságíró, valamint a Bihar megyei Jobbik-szimpatizánsok nevében Barta Béla koszorúzott meg.
A koszorúzást követően a református templomba vonultak az ünneplők, ahol szintén Balázsné Kiss Csilla hirdette az igét, majd Bogdán István római katolikus plébános olvasta fel az alkalomhoz illő bibliai üzenetet.
Itt került felolvasásra Orbán Viktor határon túli magyaroknak küldött ünnepi üzenete is, amelyet a konzul olvasott fel.
Megbízatásának végéhez közeledve az EMNT-iroda egy partiumi zászlóval, illetve térképpel tette számára emlékezetessé az itt töltött időszakot. Az ajándékokat Baricz Nánási Balázs és Czeglédi Kinga kisdiákok adták át, akik segédletével a Bernáth-, valamint a Széchenyi-téri Petőfi-táblánál koszorúzott.
A hagyományokhoz híven az ünnepség a főtéren folytatódott, ahol fáklyás kivilágítás mellett Boros Emőke Blanka moderálta a műsort. Elsőnek Varga Róbert történelemtanár foglalta össze a forradalom és szabadságharc történelmi jelentőségét, majd Kovács Csenge Nárcisz mondott alkalomhoz illő verset. A Petőfi-táblánál a kolozsvári főkonzulátus képviselete mellett hivatalok, intézmények, politikai pártok, civilszervezetek helyezték el koszorúikat.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács nevében dr. Szilágyi Ferenc és Czeglédi Júlia, a Néppárt nevében pedig Pap Sándor és Bíró Edit koszorúzott.
A művelődési házban gálaműsor zárta az ünnepségsorozatot, ahol a Veres László Zsolt Városi Kórus és a Jubilate Deo római katolikus kórus közösen énekelte a Rabszolgák kórusát (Verdi: Nabucco), a semjéni Ezüstperje, a helyi Nyíló Akác néptáncegyüttesek, a Playtime zenekar, valamint ifj. Lupsa János és Koczkás Zsolt zenészek közös ünnepi produkciót adtak elő.
Felvinczi Fanni GGG-tag verset mondott. Átadásra került a Márciusi Ifjak Díj is, ebben az esztendőben Balogh Lilla vehette át.
Sütő Éva
