Orbán Viktor kormányfő tavalyi tusványosi beszédéhez hasonlóan Novák Katalin szerdai nagykárolyi látogatását is meg akarja zavarni Mihai Târnoveanu, a szélsőségesen nacionalista Nemzet Útja (Calea neamului) szervezet vezetője. Az úzvölgyi katonai temető erőszakos elfoglalásában, betonkeresztekkel történt „teleplántálásában” oroszlánrészt vállalt brassói aktivista közösségi oldalán harangozta be, hogy a Szatmár megyei városba utazik a magyar köztársasági elnök látogatása alkalmából.
„Szerdán délután a nagykárolyi városháza előtt megmutatjuk Magyarországnak, hogy Románia nem kutyák nélküli falu. (Román kifejezés, ami azt jelenti: nem gazdátlan porta – szerk. megj.) Torkig vagyunk Magyarország kétszínűségével, a Romániával szembeni területi követeléseivel, a megannyi diplomáciai játszmáival, és a magas rangú közméltóságainak nemhivatalos látogatásaival” – olvasható Mihail Târnoveanu egyik bejegyzésében, amelyben természetesen nem szolgál magyarázattal arra, hogy Budapest mikor formált területi követelést Romániával szemben. A magyarokkal és Magyarországgal szembeni gyűlöletét egyáltalán nem leplező aktivista arra kér „minden román hazafit”, hogy hozzá hasonlóan utazzanak Nagykárolyba, jelenjenek meg a szoboravató ünnepségen, és tiltakozzanak a „magyar irredentizmus” ellen. Ezzel egy időben a „határok megerősítése” szándékával utazik a magyar–román határ mentén fekvő partiumi városba a Nemzet Útja vezetője. Mint ismert, nacionalista társával együtt Mihail Târnoveanu zavarta meg Orbán Viktor miniszterelnök beszédét tavaly a 31. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor központi rendezvényén, amelyen román nyelvű molinót feszítettek ki a következő felirattal: „Van, ami örök: Erdély román föld”.
A közel 19 ezer lelkes (ennek több mint 50 százaléka magyar nemzetiségű) Nagykárolyban szerdán 17 órakor rendezik Kölcsey Ferenc ülő szobrának avatóünnepségét. Az eseményen – fővédnökként – felszólal Novák Katalin köztársasági elnök, üdvözlő beszédet mond Kovács Jenő polgármester, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, kormányfőhelyettes, az alkotást megáldja Bogdán Szabolcs János királyhágómelléki református püspök és Schönberger Jenő római katolikus megyés püspök.
Lapértesülések szerint egyébként Novák Katalin hamarosan visszatér Erdélybe, részt vesz ugyanis a csíksomlyói pünkösdi búcsún. Tervben van ugyanakkor egy nagyszebeni látogatás is, amelyen Klaus Iohannis román államfővel találkozna a magyar köztársasági elnök. Mint arról beszámoltunk, a Nagykárolyban felavatandó alkotás a Kézenfogva Testvéreinkkel Sárrétudvari Alapítvány kezdeményezésére a magyar kormány és a magyar–román határszakasz településeit összefogó Európa-kapu társulás, a nagykárolyi önkormányzat és a Nagykároly és Vidéke Kulturális Egyesület támogatásával készült. A 165 centiméteres ülő szobrot a Püspökladányban alkotó Győrfi Lajos szobrászművész készítette.
Az alkotó korábban úgy nyilatkozott, nagy megtiszteltetésnek tartja, hogy Nagykároly számára ő készítheti el Kölcsey-szobrot, hiszen a Himnusz költőjének szellemisége meghatározza az egész magyarság szellemiségét. Annak ellenére, hogy Kölcsey Ferenc nem a város szülötte, a nagykárolyiak büszkék rá, hiszen a Himnusz szövegének szerzője Szatmár vármegye főjegyzői tisztségét töltötte be 1829 és 1834 között Nagykárolyban, az akkori megyeszékhelyen. Nagykárolyban egyébként több mint száz évvel ezelőtt egész alakos Kölcsey-szobor állt a kastély bejáratának közelében, az 1897-ben felavatott alkotást azonban a múlt század harmincas éveiben többször megrongálták, második alkalommal le is fűrészelték és elvitték a fejét, majd a megcsonkított bronztestet darabokra szedték és beolvasztották.
