Nagyvárad: Szent László-szobrot és új városnapi időpontot kér petíciójában a Néppárt
Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt országos elnöke, Zatykó Gyula, a Néppárt országos alelnöke, és Moldován Gellért Lajos, a párt nagyváradi szervezetének elnöke iktatta a nagyváradi városházán azt a petíciót, amiben a városalapító Szent László király lovasszobrának kihelyezését kérik Nagyvárad főterére, egy másik petícióban pedig a város napja – a magyarság szempontjából sérelmes – időpontjának megváltoztatását kérték a város vezetésétől.
Csomortányi István a sajtó munkatársainak elmondta: a nagyváradi magyarok másfél évszázados terve, hogy Szent László lovasszobra a város főterén álljon. A XIX. században már emelt a helyi magyarság egy egészalakos szobrot a nagy királynak, amely a történelmi viszontagságok miatt csak 1923-ig állhatott a Szent László téren. A pártelnök rávilágított arra a tényre, hogy a román politikum és a civil szféra együttműködésének köszönhetően három román vonatkozású szobrot fognak felavatni a város legfontosabb, jelképes téren, illetve egy negyediket is terveznek kihelyezni, miközben a magyarság Szent László lovasszobrára vonatkozó kérése is napirenden van. A szobor makettje már létezik, mint az ismert, Deák Árpád szobrászművész elkészítette azt. A szobor lehetséges helyszíne nem képezheti vita tárgyát, sokak javaslatával összhangban a Néppárt a polgármesteri hivatallal szembeni, a Szent László plébániatemplom melletti térrészt találta megfelelőnek.
Csomortányi emlékeztetett: a nyolcezer aláírással megtámogatott korábbi kezdeményezésre, mely a váradi civilek és a Néppárt közös munkája volt, és amelyet sajnálatos módon kisiklattak, szobor helyett egy román nyelvű, Sfântul Ladislau formájú hídelnevezéssel próbálván elintézni a kérdést. Az akkori aláírásgyűjtést most kiegészítették egy másikkal, amiben Váradon tevékenykedő civil és politikai szervezetek, egyházi intézmények, egyesületek támogatását kérték –két ügyben is: a Szent László-szobor ügye mellett a város napja ügyében is. A petíciót, amiben Szent László szobrának – más, alternatív helyszín helyett – főtéri kihelyezését kérték, közel harminc szervezet támogatta. A beadás időpontja sem véletlenül lett az első román vonatkozású szobor felállításának napjára időzítve: ezzel is nyomatékot kívántak adni annak, hogy a Néppárt nem mond le a magyarság tervének beteljesítéséről. A pártelnök kijelentette: a kérések, petíciók beterjesztését egészen addig folytatják, míg a szobor felállításának ügye valamilyen módon megnyugtatóan nem rendeződik.
A Néppárt elnöke kifejtette: ha a város főterén elfér négy másik szobor, az kell legyen a minimum, hogy a város alapítója is a főtéren kap méltó szobrot, hiszen ez a normalitás jele, amelynek minden európai városban megkérdőjelezhetetlennek kellene lennie. Jól kitapintható ugyanakkor, hogy a város magyarsága ebben a kérdésben egységes. Jelen pillanatban is zajlik internetes felületen egy nem hivatalos felmérés, ahol a kérdésről eddig szavazó nagyváradiak 86 százaléka a Szent László téren szeretné látni Szent László lovasszobrát, nem pedig a nagyváradi várban. Vissza lehet ugyan utalni a középkorra, amikor valóban állt Szent László lovasszobor a várban, de abban az időben a vár jelentette a város szívét, központi terét. Ma viszont egyértelműen a város főtere, a Szent László tér az a szimbolikus fontosságú tér, ahol a helyi magyarság méltó módon tudja megmutatni jelenlétét. Sajnálatos ugyanakkor, hogy míg a román közösség példás egyetértésben állítgatja szobrait a városban, a Szent László-szobrot érintő kezdeményezés csak félgőzzel halad, hiszen az egyik magyar politikai szervezet és a hozzá közel álló civil szervezetek nem csatlakoztak a kezdeményezéshez, dacára annak, hogy a kérés irányukba is meg lett fogalmazva. A Néppárt elnöke reményét fejezte ki, hogy a későbbiekben kialakul a konszenzus ebben a helyi magyarság szemszögéből egyértelmű kérdésben, és mindenki támogatja majd az ügyet.
Tegyék más időpontra a város napját
A Néppárt elnöke kitért a városnap időpontját érintő petícióra is. Mint elmondta, ismert tény, hogy a városnap jelenlegi időpontja Nagyvárad 1944 október12-i szovjet megszállására emlékeztet, megszállásról volt szó ugyanis, nem pedig felszabadításról. Mint mondta, elfogadhatatlan, hogy egy olyan napot ünnepeltetnek a helyi magyarsággal, ami semmi örömre nem ad okot számukra. A szovjet megszállást követő kommunizmus pedig egyaránt okozott mérhetetlen szenvedést a magyar és a román lakosságnak. Fontos lenne egy olyan időpontot találni, amely egyformán ok az ünneplésre a város valamennyi polgárának, egy olyan időpontot, ami összeköti, nem pedig elválasztja a város polgárait. A Néppárt azt kéri petíciójában, hogy ne október 12-e legyen a város napja, az új dátum kijelölését pedig a város lakóira, magyarokra, románokra, civil szervezetekre bízná.
Az Erdélyi Magyar Néppárt sajtóirodája
