Nagyvárad idei évre vonatkozó költségvetésének fontosabb számairól, és a büdzsé váradi magyarságot érintő vonatkozásairól tartott sajtótájékoztatót csütörtök délben Zatykó Gyula polgármesteri tanácsadó. Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Szövetség ügyvezető elnöke pedig az érmelléki magyarlakta települések egyik évtizedes problémájáról, a víz és csatornaszolgáltatás tízezreket érintő, zsebbe vágó gondjáról, és a friss fejleményekről beszélt.
Zatykó Gyula szólt Nagyvárad idén rekordméretű költségvetéséről, mint hangsúlyozta idén 2,9 milliárd lejből (nagyjából 600 millió euró) gazdálkodik a megyeszékhely, ennek az összegnek 44 százalékát fejlesztésekre fordítják. A legnagyobb beruházások között szerepel a nagyváradi hőerőmű korszerűsítése, amelynek szerződését éppen kedden írta alá a kivitelező céggel a város polgármestere. A nagyobb volumenű fejlesztési projektek közé tartozik a fertőző betegségek kezelését szolgáló, és a tüdőgyógyászati kórház építése és felszerelése, a sürgősségi kórház járóbeteg ellátó részlegének bővítése, parkolójának kiépítése, a város fűtési rendszerének felújítása mely végre megszűnteti a hálózati veszteségeket, a geotermikus energia hasznosítása, iskolaépületek felújítása és oktatási eszközök beszerzése. Nem kevés pénzt fordít az önkormányzat földterületek és ingatlanok vásárlására, mert a területhiány a legfőbb akadály jelenleg az ipari parkok bővítése és újak létrehozása terén. A költségvetésben forrást biztosítottak terek és parkok kiépítésére, illetve felújítására is. Ilyen például a vár előtti Gozsdu-tér rendezése, ugyanakkor immár a második új parkot létesítik Biharpüspökiben a Kerektó (Căpșunilor) utca közelében, illetve felújítják a Nagyvásárteret (December 1. park), az Ezredévi Emlékteret, a Bunyitay ligetet, a vársáncot és a Szent Margit (December 22.) parkot is, és immár végéhez közeledik a Petőfi park megújítása is.
Zatykó Gyula megjegyezte: a város vezetésének soha nem állt szándékában parkfelújítás címe alatt fák kivágása, azonban a tavaly július végi viharban sok parkot teljesen „átrendezett” több fa is megsérült, menthetetlen volt így kivágásuk elkerülhetetlen volt. Az érintett parkok rendbetétele során a tervezettnél több fát ültetnek majd. Szóba került a Sall Ferenc (Dunării) utcán a közeljövőben kialakítandó tér is, amely kapcsán Zatykó Gyula elmondta: az EMSZ kérvényezte, hogy az elkészült teret Rimanóczy-térnek nevezzék el, hiszen a Rimanóczy-család a Barátok templomának alagsorában nyugszik, illetve a templom előtt áll az építész szobra is. Nagyváradon több tucat utca újul meg a költségvetésben előirányzottak szerint, közülök jó néhány Biharpüspökiben található (Csíkszék/Ciucului, Hegyköz/Inului, Loboz/Mărgelelor, Hajdúság/Pelicanului, Pincesor/Valea Frumoasă, Lantos/Lirei, Plantelor). A költségvetés kitér városképi szempontból fontos épületek felújítására is, mint például az Ullmann-palota, illetve díszkivilágítást kap a velencei Cá d’Oro palota mintájára épült Fő utcai Rimanóczy-palota és a Kolozsváry-ház is. Elhangzott: a költségvetésben összeget különítettek el a vár Veres és Aranyos bástyájának felújítási dokumentációjára, illetve olyan elsősorban magyar célközönséget érintő rendezvények támogatására, mint a Festum Varadinum, a Szent László Napok és a Magyar Kulturális Napok, amelyek egyenként 150 000 lejt kapnak.
Sokasodó problémák az érmelléki vízszolgáltatóval, az EMSZ megoldási javaslata
Csomortányi István egy évek óta húzódó problémára hívta fel a figyelmet, mely magyar családok ezreit érinti a megyében. Az EMSZ ügyvezető elnökének elmondása szerint az Érmellék és a Hegyköz településein nagyon sok a panasz az ivóvíz-szolgáltatásra, illetve a szennyvízelvezetésre, úgy minőségi, mind pedig mennyiségi, és nem utolsó sorban a szolgáltatásért elkért árak szempontjából. A szolgáltatást biztosító Apă Canal Nord Vest R.T. nevű cég a térség RMDSZ-es önkormányzatai által létrehozott kistérségi társulás keretében működő cég, amelyet azzal a céllal hoztak létre, hogy az önkormányzatok kezelésében levő víz- és szennyvízhálózatokat átvegye és azokat fejlessze. „Az az általános tapasztalat, hogy habár elméletben egy közös cégnek nagyobb erőforrásai kellene legyenek és nagyobb összegekből kellene tudnia gazdálkodni, a lakosok nem igazán tapasztalhatták azt, hogy fejlesztések történnek. Nagyjából azok a hálózatok működnek mai napig, amelyeket az önkormányzatok a saját pénzükből, vagy a saját maguk által pályázott forrásokból valósítottak meg”– húzta alá Csomortányi.
A nem megfelelő minőségű szolgáltatás mellett 2023-ban egy át nem gondolt döntés nyomán megduplázódott annak ára. A tavalyi év elején az összevont (ívóvíz és szennyvíz) vízdíj értéke a részvénytársaság szolgáltatási területén 6,12 lej+áfa volt köbméterenként, a nyári áremelést követően ez az érték 12,21 lejre (+áfa) növekedett, vagyis több mint 14 lejt kell fizetni egy köbméter vízért. Ez egy átlagos négy fős család esetében, egy szerény, tíz köbméteres fogyasztást véve alapul 140 lejes havi költséget jelent, amit jóval kisebb jövedelemből kell kigazdálkodniuk, mint a Nagyváradon élőknek. „A politikusok és a vízszolgáltató képviselői azt mondták, hogy az áremelés oka az, hogy a víz- és szennyvízszolgáltatást szabályozó törvény meghatározza a minimális árát a vízszolgáltatásnak. Ez a minimális ár aszerint alakul ki, hogy egy adott megyében mekkora az átlagjövedelem. Ez azt jelenti, hogy függetlenül attól, hogy a megyeközpontban nagyobb az átlagbér, mint a megye peremterületein, ugyanolyan vízdíjat kell alkalmazni”– részletezte Csomortányi, akinek elmondása szerint magát az árat a vízszolgáltató határozza meg, amelyet a közgyűlésén fogadtat el, jelen esetben tehát a részvényes önkormányzatokat képviselő polgármesterek szavaznak róla, majd pedig a megszavazott árat a Közhasznú Közösségi Szolgáltatásokat Szabályozó Nemzeti Ügynökség (ANRSC) hagyja jóvá. A fogyasztók növekvő terheiről tehát elsősorban a településvezetők tehetnek, akik a cég érdekeit tartják szem előtt, nem a lakosságét.
A politikus rámutatott, nem igaz, hogy a megyében mindenütt ugyanannyiba kerülne a víz. Példaként az ANRSC honlapján közzétett árakat ismertette, amelyből kiderül, hogy tavaly Nagyváradon a 7,5 lejes vízárat csak 9,44 lejre emelték, míg az Érmellék és a Hegyköz lakói jóval többet fizetnek, ráadásul sokszor emberi fogyasztásra alkalmatlan vízért, és nem működő szennyvízhálózatért. Csomortányi István felhívta arra is a figyelmet, hogy az Apă Canal Nord Vest R.T. Regionális Víziközmű Szolgáltató jövedelmeit új székházra, a komoly vezetői fizetések biztosítására és drága szolgálati autók vásárlására költi fejlesztések helyet, így pazarol a pénzzel.
Csomortányi szerint egy Szabó Ödön képviselő nevéhez köthető törvénymódosítással ugyan elméletben elhárult annak a jogi akadálya, hogy a vízszolgáltatás ára csökkenhessen a megyében, így az Érmelléken is, ez eddig valamiért mégsem történt meg. Az EMSZ ügyvezető elnöke szerint a megoldás az lenne, ha az önkormányzatok önálló vízszolgáltatót hoznának létre és visszavennék a szolgáltatást a saját hatáskörükbe. Ezért az EMSZ érmihályfalvi helyi tanácsi frakciója iktatott egy határozattervezetet, amely javasolja egy önkormányzati vízszolgáltató cég létrehozását, aminek megalakulását követően búcsút lehetne inteni a jelenlegi szolgáltatónak. Ugyanez történt Székelyhídon is, ahol egy független képoviselő nyújtott be hasonló határozattervezetet. Végszóként Csomortányi felszólította az illetékeseket: mivel a lehetőség adott, ideje csökkenteni a vízdíjakat, a fölösleges anyagi terheket levéve így a fogyasztók vállairól.
