Nagyváradon ledózerolták a magyar állami támogatással félig felépített Ady-központot
A Körös-parti városban az elmúlt hetekben teljesen lebontották azt az Ady-központot, amelyet 2003-2004-ben a magyar állam támogatásával épített fel a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) bihari vezetői által gründolt Mecénás Alapítvány.
Az Ady Endréről elnevezett mintegy 600 négyzetméteres hasznos területű konferenciaközpontot és a mellé tervezett szállodát – amiből csak másfél szintet sikerült felhúzni – a Lotus Center társaság vásárolta meg tavaly augusztusban az önkormányzat által szervezett árverésen. Korábban a Mecénás Alapítvány az ingatlant a Stern-házra cserélte, amelyben Ady Endre múzsája, a versekben Lédaként emlegetett Brüll Adél lakott váradi tartózkodása idején, a múlt század első éveiben. (A házat Stern Márton, Léda anyai nagybátyja építette és bocsátotta lakásként Brüll Sámuelné Stern Cecília és leányai számára, ide járt a költő találkozni Diósyné Brüll Adéllal a férj állandósult távollétében.)
Az Ady-központ lebontásáról Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt Bihar megyei szervezetének elnöke tartott sajtótájékoztatót kedden. A politikus követelte, hogy a Mecénás Alapítványt létrehozó helyi RMDSZ-vezetők számoljanak el azzal a 800 ezer euróval (250 millió forint), amely az Ady-központ felépítésére kapott magyar állami támogatásból szerinte eltűnt. Csomortányi szerint ugyanis ennyit tesz ki a Mecénás Alapítvány által kapott magyarországi állami támogatás és a cserében kapott Léda-ház értéke közötti különbség. A politikus az Ady-központot felépítő alapítvány és az épületet lebontó Lotus Center társaság közötti egybeesésre is felhívta a figyelmet. Hozzátette, mind az alapítványt, mind a nagyváradi plázát működtető társaságot az azóta elhalálozott Mudura Sándor üzletember, a volt szocialista kormányfő, Medgyessy Péter protezsáltja hozta létre, akinek neve a magyarországi brókerbotrányban is többször felmerült, ugyanis a Kulcsár Attiláék által elsíbolt milliók egy rész állítólag Muduránál kötött ki kifehérítési és befektetési céllal.
Az Ady-központ esete egyike azoknak a témáknak, amelyek miatt feloldhatatlannak látszó feszültség alakult ki a bihari magyarság meghatározó személyiségei és politikai szervezetei között. 2002-ben ugyanis az akkor még Tőkés László által vezetett Királyhágómelléki Református Egyházkerület nyert a magyarországi Széchenyi Terv keretében 320 millió forintos támogatást ahhoz, hogy Ady Endre szülőfalujában, Érmindszenten Ady-zarándokhelyet, termálszállót és konferenciaközpontot hozzon létre. A magyarországi kormányváltás után azonban a Medgyessy-kormány a pénzt immár nem az egyházkerületnek, hanem az RMDSZ Bihar megyei vezetői által hirtelenjében, 2002 augusztusában bejegyzett Mecénás Alapítványnak folyósította, amely nem Érmindszenten, hanem Nagyváradon látott neki az építkezésnek.
A Nagyváradra költöztetett projekt csak részben valósult meg. A várostól koncesszionált egyhektáros telken felépült a 594 négyzetméteres hasznos területű, könnyűszerkezetes Ady-konferenciaközpont, a melléje tervezett szálloda azonban torzóban maradt. A 320 millió forint „elfogyott”… Később Mecénásék azt állították, hogy csak ennyire tellett ebből a „kevés” pénzből, további támogatást nem kaptak, de ezzel rendben el is számoltak a balliberális pesti kormánynál. (A magyar állam azóta sem firtatta a pénz sorsát és elköltésének módját.)
A váradi önkormányzat 2014 februárjában állapodott meg egy ingatlancseréről a Mecénás Alapítvánnyal, amely a 320 négyzetméteres ún. Léda-házat kapta meg a hozzá tartozó 500 négyzetméteres telekkel. A csere előtt a Léda-ház értékét 283 ezer euróra (88 millió forint), az Ady-konferenciaközpont és a félkész szálloda értékét közel 310 ezer euróra (96 millió forint) becsülték. A különbözetből a Mecénás Alapítvány az általa felhalmozott adóhátralék nagyobb részét törlesztette.
Az EMNP és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a pénzmosás és a sikkasztás tipikus példájának tekintette, hogy a Mecénás Alapítvány egy 283 ezer eurós ingatlant kapott az Ady-központért, melynek felépítésére a magyar államtól 2003-ban és 2004-ben 1,1 millió eurós támogatást kapott.
Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezete és a Mecénás Alapítvány ügyvezető elnöke mindig azzal védekezett, hogy az alapítvány hiánytalanul elszámolt a magyar kormánynak a támogatással. Az alapítvány elnöke, Kiss Sándor ellen – aki az RMDSZ Bihar megyei szervezetének az elnöki és a Bihar megyei önkormányzat alelnöki tisztségét is betölti még – tavaly júniusban többrendbeli pénzmosás, csúszópénz elfogadása, befolyással való üzérkedés és hivatali visszaélés miatt emelt vádat a főügyészség korrupcióellenes igazgatósága (DNA), de más ügyekben. Kiss egyik tettestársa ezekben az ügyekben is az Alexandru Mudura néven közismert vállalkozó volt, de Mudura Sándort már nem lehet felelősségre vonni. Tetemes vagyonát és kusza bizniszeit a fia és a körötte csoportosuló klikk viszi tovább, amely a sajtó szerint a Securitate régi embereiből áll.
(ittHON.ma)
