Bihar megye székhelyén az egykori László király páholy otthonában megnyitották a romániai szabadkőművesség múzeumát – számolt be róla szerdán a „világsajtó”.
Mint az MTI megírta, a múzeumot a páholy otthonának épült klasszicista páholyházban rendezték be, melyet közel hatmillió lejes (432 millió forint) EU-s támogatással újíttatott fel Nagyvárad önkormányzata. A kiállított anyagot a Romániai Nemzeti Nagypáholy, a Nemzeti Levéltár, Nemzeti Könyvtár és névtelen adományozók biztosították. A helyi sajtó beszámolója szerint az épületben megtekinthető a szabadkőműves szimbólumokkal díszített páholyterem, a főmester terme, az avatási inasszoba és több más sajátos terem.
Florin Birta liberális (PNL) polgármester a múzeumavatón abbeli meggyőződését hangsúlyozta, hogy a szabadkőműves kuriózum vonzó turisztikai célpontja lesz Nagyváradnak, hiszen a létesítmény mind Romániában, mind Kelet-Európában egyedülálló. Ugyanakkor mind a román, mind a magyar sajtónak feltűnt, hogy a kiállított anyag egyáltalán nem foglalkozik a nagyváradi szabadkőművességgel, az impozáns ingatlan építésével, a László király páholy történetével – a fotók, oklevelek, szertartáskönyvek, jelek, szertartási kellékek, portrék a romániai szabadkőművességet mutatják be. Angela Lupșea, az új múzeumot adminisztráló műemlékvédelmi alapítvány igazgatója elmondta: a gyűjtemény folyamatos bővítését tervezik, és a László király páholy működését külön projekt keretében mutatják majd be a múzeumban.
Az 1876-ban alapított László király páholynak – amely a város magyar és zsidó polgári elitjének egy részét szervezte „titkos társaságba” – a Rulikovszki út elején álló páholyházát Jámbor Lajos és Bálint Zoltán szabadkőműves testvérek ingyen elkészített tervei alapján építették és avatták fel 1902 februárjában, az akkori Magyarországon. Ady Endre váradi újdondászként azt írta az eseményről, hogy a „templom-szerű csarnok (…) hajléka a humanizmusnak, irgalmasságnak és világossághintésnek”. Abban az időben a szabadkőművesség megítélése még nem kapott negatív felhangokat, mint manapság, amikor a „nemzet- és országromboló” törekvéseiről és ezek következményeiről kutatások szólnak.
A mai Romániában legálisan működhetnek az egyesületként bejegyzett szabadkőműves páholyok. A kormány egyik tagjának, Sorin Cîmpeanu oktatási miniszternek az érdekeltségi nyilatkozatában szerepel, hogy tagja a Romániai Nemzeti Nagypáholynak, a Nemzeti Liberális Pártot pedig egyik vezető ereje a „mozgalomnak”.
