Az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend, illetve közös kulturális örökségünk jobb megismerése a célja a Pálosan szép az élet! című kiállításnak, amelyet augusztus 18–19-én a nagyváradiak is megtekinthetnek. A Körös-parti városba a Szent László Egyesület által elhozott tárlat egy buszon kap helyet, amely szerdán és csütörtökön a Barátok temploma előtt, a Sal Ferenc (Dunării) utca 1. szám alatt fog állomásozni, és naponta 10 és 20 óra között várja a látogatókat.
A kiállítás koncepciója – kapcsolódva a címhez – rejtetten, az elbeszélés „szövetébe” ágyazottan jeleníti meg, hogy pálosnak, és általában szerzetesnek, szerzetespapnak lenni teljes élet, amely nem a bezárkózás, hanem a kiteljesedés útja – hétköznapi és teológiai értelemben is a boldogságra vezető modern életforma.
A vándorkiállítás a magyar pálos történet elemeit elsősorban mint közös, mindenki számára átélhető magyar örökséget mutatja be. Célja, hogy útja során ne csak a katolikus, s ne csak a hívő embereket szólítsa meg, hanem mindenkit, akit érdekel a magyar múlt, a magyar történelem. Ennek a közösségteremtő célnak eleme a buszban kialakított megbékélés pontja is, amely mindenkit hív az Istennel, az önmagunkkal és az embertársainkkal való kiengesztelődésre.
„Boldog pálos szerzetes vagyok.” – nyilatkozta 2019-ben a huszonöt éve pappá szentelt Bátor Botond, a magyarországi pálosok korábbi tartományfőnöke. Ez a gondolat összecseng a kommunizmus idején – a Paskai László (1927–2015) bíboros, prímás által klandesztinnek nevezett időszakban – rejtetten élő egyik pálos, Bolyós Ákos (1914–1994) atya a renden belül ma is sokszor felidézett gondolatával: „Ne azért adjál hálát, mert pálos vagy, hanem azért, mert pálos lehetsz.”
E két pálos szerzetespap által megfogalmazott gondolatok ihlették a kiállítás tematikáját is. A nyolc részből, nyolc egymástól némiképp elkülönített tételből álló tárlat részeit az evangéliumi nyolc boldogság mondatai fűzik össze. Az egy-egy boldogságmondáshoz kapcsolódó különböző témák, nem a rendtörténet kronológiáját követik, hanem bizonyos megközelítéseket emelnek ki.
A kiállítás magyar nyelvű, de a felületeken viszonylag kevés szöveg szerepel, amelyek a magyarul nem értő látogató számára QR-kódok útján, vagy – okostelefon, illetve internetkapcsolat híján – vezetőfüzetben olvashatóak angol és lengyel nyelven. A QR-kódok, illetve a vezetőfüzet segítségével a magyar látogató számára is további tartalmak érhetők el.
A nézőt több interaktív lehetőség segíti az élményszerzésben. A magyarul nem értők számára is érdekes lehet például meghallgatni a Misztrál együttes által előadott dalt, amelyben szinte kizárólag olyan magyar települések helynevei szerepelnek, ahol egykor (1526, illetve 1786 előtt) pálos kolostorok voltak a történelmi Magyarország területén.
A látogató virtuálisan végiglapozhatja a legdíszesebb magyar nyelvemlékkódexet, az Országos Széchényi Könyvtárban őrzött Festetics-kódexet, amely a 15. század végén készült az egyik magyar kolostorban, Nagyvázsonyban.Informatikai eszköz segítségével tekintheti végig a néző Esztergomi Boldog Özséb számos ábrázolását, illetve leülve, kényelmesen lapozgathatja az 1950 előtti és az 1989 utáni pálos élet fotóit.
Hangsúlyos szerepet kap a kiállításban a lengyelországi Częstochowa, a mai rendi központ 1382-es alapítása, valamint az ott őrzött Fekete Madonna ikon és annak több magyarországi másolata, illetve a lengyel tartomány 1786 utáni, illetve az 1934-es magyarországi újraindulással kapcsolatos kulcsszerepe.
Forgatható „falon”, egy-egy mondattal, képpel illusztrálva mutatják be az „alkotó” magyar pálosokat – köztük a Vitae fratrum szerzőjét, Gyöngyösi Gergelyt vagy az 1934-es újraindulás egyik alakját, Gyéressy Béla Ágoston atyát, A fehér barát című rendi értesítő elindítóját, aki a klandesztin időszakban művészettörténész végzettsége révén a rend épített örökségének fenntárásában szerzett érdemeket.
A Szent László Egyesület sajtóirodája
