Ne váljon Románia biztonsági kockázattá!
Immár száz éve annak, hogy Romániában megoldatlan a nemzeti közösségek ügye.
Miközben Szerbia immár harmadik alkalommal készül a nemzeti kisebbségi önkormányzatok megválasztására, miközben már az ukrán kormány is elfogadta a párbeszédet és az ukrán—magyar vegyes bizottság felállítását, Romániában újabb visszalépés tapasztalható a nemzeti közösségek helyzetében.
Románia szenátusa érdemi vita nélkül utasította el a Székely Nemzeti Tanács által kidolgozott, a Székelyföld területi autonómiájáról szóló, immár harmadjára benyújtott törvénytervezetet.
A kilencvenes évek elején kidolgozott és benyújtott, valamint a 2003-ban kidolgozott és benyújtott tervezetek és alkotmánymódosító indítványok, a 2004-ben, majd 2005-ben és 2017-ben újra iktatott autonómiatervezetek, a székelyföldi népszavazás, a székelyek nagy menetelése, valamint nagygyűléseink sorozata bizonyítják, hogy az önrendelkezés, amelyet békés, demokratikus eszközökkel akarunk megvalósítani, az erdélyi magyarok körében népakarat! Ennek békés érvényesítése csak akkor lehetséges, ha a demokráciához szükséges párbeszédet a felek elfogadják.
A tegnapelőtti szenátusi döntéssel majdnem egyidőben válaszolt a román államelnöki hivatal az Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke és a Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökének közösen aláírt, márciusi, párbeszédet szorgalmazó levelére. Az elmúlt száz év román nemzetpolitikai vonalát követve a jelenlegi államelnök is kitér a nemzeti közösségek megmaradását jelentő közösségi autonómiák különböző formáiról szóló párbeszéd elől. A szenátus és a képviselőház elnökei pedig mindezidáig még válaszra sem méltatták a hozzájuk intézett, párbeszédre hívó leveleket.
Amint azt a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen zajló magyar nyelvű oktatás visszaszorítása, és az egyetem küszöbön álló beolvasztása, a kolozsvári Bolyai Egyetem visszaállításának megakadályozása, a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium felszámolása, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium épületének visszaállamosítása, a moldvai csángó-magyarok anyanyelvi oktatásának beszűkítése és megannyi más ügy is mutatja, a román kormányzat sokszor szerzett jogainkat is semmibe veszi, és sok esetben azok maradéktalan helyreállítását sem biztosítja.
Milyen bizonyítványt állít ki magáról az állam, amely saját alakulásakor tett ígéreteit sem tartja be? Milyen legitimitást és tiszteletet kérhet az állam azon polgáraitól, akiktől az adót begyűjti, a törvények betartását követeli, de békés, legitim módon kifejezett önkormányzati igényéről még tárgyalni sem akar? Kulturális, egyházi és szociális intézményeink állandó harcot folytatnak megmaradásukért, ingatlanaikért, fejlődésükért. Az elmúlt száz évben ezeket programszerűen leépítették, diszkriminálták és ha tehették, bezárták.
A romániai magyarság megmaradásának és gyarapodásának intézményi garanciája a közösségi autonómiák rendszerének megteremtése!
A párbeszéd elutasításával, a demokratikus, békés intézményi modellek tagadásával Románia kormányzata növeli az ország instabilitását. Mi nem akarjuk, hogy Románia a térség biztonsági kockázatává váljon! Továbbra is követeljük, hogy az ország vezetői fogadják el a párbeszédet az erdélyi magyarság helyzetének rendezéséről!
Nagyvárad, 2018. május 31.
Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke
