Nem megy rosszul az alkotmánybíráknak: sokan közülük mesés összegű nyugdíjat is élveznek
Nem véletlen, hogy az alkotmánybíráknak nem sietős érdemben foglalkozni a különleges nyugdíjak megkurtítását célzó törvénnyel: mint kiderült, nagy részük maga is érintett az ügyben – már úgy, hogy kimondottan szép összeget kapnak az államtól nyugdíj címen. Mindezt persze úgy, hogy közben még kilenc éven át alkotmánybíráskodnak, és az ezért járó illetményt is megkapják.
A legnagyobb összegű különleges nyugdíjat a talárosok közül Livia Stanciu, a legfelsőbb bíróság volt elnöke kapja: évi 454 717 lejt, vagyis havi több mint 37 ezret. Ráadásul a nyugdíj összege folyamatosan nő: 2017-ben még csak évi 304 107 lejt kapott.
Nem panaszkodhat az alkotmánybíróság elnöke, Valer Dorneanu sem: ő 454 068 lejt kapott egy évre – ugyanakkor ő a volt parlamenti képviselőknek és szenátoroknak járó különleges nyugdíjat is élvezheti – ez évi 75 396 lej. Stanciuhoz hasonlóan az évek során az ő illetménye is jócskán meghízott, 2017-ben ugyanis még évi rongyos 159 587 volt a különleges nyugdíja. Dorneanu a különleges nyugdíjból, az alkotmánybírói illetményből és az egyetemi tanári fizetéséből összesen mintegy havi 16 ezer eurónyi összegre tesz szert – ez már hasonló nagyságrendű, mint az Egyesült Államok alkotmánybírósági szerepkört is betöltő legfelsőbb bírósága elnökének 19 500 eurónyi fizetése. Marian Enache alkotmánybíró egy év alatt 497 564 lejt kapott, de ebbe korábbról elmaradt pénzeket is beleszámolt. A taláros testület egy másik tagja, Mona Pivniceru tavaly összesen 388 920 lejt kapott különleges nyugdíj címen.
Az alkotmánybíróság magyar tagja, Varga Attila korábbi szatmári RMDSZ-es képviselő „megközelítőleg” 410 000 lejes összeget tüntetett fel nyugdíj címén egy év alatt kapott tételként.
Daniel Morar, a korrupcióellenes ügyészség volt vezetője 2015-ben, 49 évesen vonult nyugdíjba – mivel megvolt a 25 éves szolgálati ideje, ezt törvényesen megtehette –, egy év múlva pedig évi 57 648 lejes különleges nyugdíjat tüntetett fel vagyonbevallásában. 2019-ben viszont az összeg már 359 514 lej volt.
Mint ismeretes, a különleges nyugdíj intézményét hivatalosan az áldozatos munka elismeréseként találták ki, de valójában persze azért, hogy az extra jövedelemmel az azt biztosító pártok lekötelezettjévé tegyék az érintetteket. A bírák és ügyészek mellett a volt katonák, rendőrök, hírszerzők, pilóták, diplomaták és parlamenti képviselők, illetve szenátorok is jogosultak a különleges illetményre, amelyet nem a nyugdíjalapba befizetett járulék alapján kapnak, hanem külön forrásból – de természetesen szintén közpénzből.
Jelenleg összesen mintegy 170 ezren jogosultak különleges nyugdíjra. A legnagyobb összegű speciális nyugdíja egy, a bírói és ügyészi testületből nyugdíjba vonult illetőnek van: havi közel 74 ezer lej. A katonák különleges nyugdíjának átlagos összege havi 3700 lej, míg a bíráké és ügyészeké nagyságrendekkel magasabb: 19 640 lej. A különleges nyugdíjak intézményét még 1997-ben, a Cioerbea-kormány idején vezették be, akkor az utolsó nettó fizetés 80-100 százalékában állapították meg az összeget.
Ez akkor csupán a legalább 25 éves szolgálati idővel rendelkező bírákat és ügyészeket illette meg, és csak akkor, ha elérték a nyugdíjkorhatárt. Aztán a 2000-es évek elején módosul a kiszámítás módja: a bruttó jövedelem 80-100 százalékának felelt meg az összeg.
A továbbiakban bővítették a jogosultak körét, majd a 2008-as gazdasági válság után a Boc-kormány eltörölte a különleges nyugdíjakat. Azonban az erről szóló törvényt megtámadták az alkotmánybíróságon, amely csak a bírák és ügyészek különleges nyugdíjait tartotta fenn – ezt azzal indokolta, hogy ez szavatolja az érintettek szakmai függetlenségét. A 2015-2016-os időszakban aztán visszaállították az összes korábbi jogosult számára a különleges nyugdíjat.
Idén januárban aztán a képviselőház elfogadott egy jogszabályt, amely értelmében 85 százalékos adót vetnek ki a havi 7000 lej fölötti különleges nyugdíjakra.
A törvényt azonban az ombudsman és a legfelsőbb bíróság is megtámadta az alkotmánybíróságon. A taláros testület pedig eddig már négy ízben is elhalasztotta a panasz megvitatását. A fentiek alapján talán érthető, hogy miért nem sürgős neki az ügy – írja a Főtér.
