Nem sérti az alkotmányt a trianoni békeszerződés évfordulóját ünnepnappá nyilvánító törvény
Nem sérti a román alaptörvényt a trianoni békeszerződés évfordulóját ünnepnappá nyilvánító törvény, amit májusban szavazott meg a bukaresti képviselőház – állapította meg a román alkotmánybíróság.
A törvény ellen Klaus Iohannis román elnök emelt alkotmányossági óvást, arra hivatkozva, hogy sérti a hatalmi ágak szétválasztásának alkotmányos elvét, valamint a diszkrimináció tilalmát és a polgárok jogegyenlőségét garantáló előírást, és inkább politikai nyilatkozat, mintsem egy jogokat és kötelezettségeket meghatározó jogszabály.
Az alkotmánybíróság szavazattöbbséggel (sajtóértesülések szerint 5-4 arányban) megalapozatlannak ítélte az elnök óvását, és megállapította: a kihirdetésre váró jogszabály kifogásolt előírásai nem sértik az alkotmányt. A testület döntése megfellebbezhetetlen és kötelező érvényű.
Az államfőnek az alkotmányossági óváson kívül elvileg lehetősége van egy alkalommal megfontolásra visszaküldeni a parlamentnek az általa kifogásolt tervezeteket, de másodszor már nem tagadhatja meg a kihirdetését, akkor sem, ha a parlament nem hajtotta végre az általa javasolt módosításokat.
A képviselőház által május 13-án nagy többséggel (21 ellenszavazattal és 25 tartózkodással) elfogadott jogszabály értelmében a kormánynak és a helyi hatóságoknak gondoskodniuk kell arról, hogy június 4-én, az I. világháborút lezáró, Magyarországot területe kétharmadától megfosztó békeszerződés évfordulóján kitűzzék a köztereken Románia nemzeti zászlóját.
A törvény felhatalmazza az állami és helyi hatóságokat, hogy logisztikai vagy költségvetési támogatást nyújtsanak a trianoni szerződés jelentőségét tudatosító tudományos, oktatási, kulturális rendezvények megszervezéséhez, amikről a román közszolgálati médiának is be kell számolnia.
A román törvényhozók arra számítottak, hogy az államfő kihirdeti a törvényt a Trianoni szerződés 100. évfordulója előtt. A tervezetet kidolgozó Titus Corlatean szociáldemokrata szenátor úgy értékelte: a törvény kihirdetésének megtagadása nemzetellenes gesztus volt Iohannis részéről, aminek „meg fogja fizetni a politikai árát”. A volt román külügyminiszter Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter május 26-i bukaresti látogatásával hozta összefüggésbe azt, hogy Iohannis nem hirdette ki a centenárium előtt a Trianon-napot Romániában ünneppé nyilvánító törvénytervezet.
(MTI)
