Nem Szeged, hanem Nagybecskerek mellett
Demény Péter kolozsvári-marosvásárhelyi író Nagy veszedelmek árnyékában című, a Várad folyóirat 2020. évi 3. számában megjelent miniesszéjében P. Gulácsy Irén Fekete vőlegények című történelmi regényéhez fűződő olvasmányélményeit, gondolatait osztja meg olvasótársaival, méltatva helyenként a művet és szerzőjét, noha nem kritikát ír. Az írónő legnépszerűbb regénye, amely már korában számos kiadást ért meg, manapság mintha kikerült volna az olvasói érdeklődés látóköréből. A történetmesélés és jellemábrázolás írói erényének felvillantása közben mintegy mellékesen jegyzi meg egy helyütt az esszéíró: „Érdekes amúgy, hogy Gulácsy nem is erdélyi: a Szeged melletti Lázárföld-pusztán született 1894-ben, és 1914-ben Nagyváradra költözött a férjével, Pálffy Jenővel együtt. Ekkor ismerkedhetett meg az erdélyi gondolattal, hiszen itt kezdődött írói pályája, és itt alakult ki barátsága Bánffy Miklóssal és Kós Károllyal.”
Ugyanilyen érdekes, sőt már-már botrányosan furcsa, hogy P. Gulácsy Irén – aki a mégiscsak a 20. században élt – szülőhelyét bizonytalanság övezi. A lexikonok és az irodalmi források vagy különböző településeket tüntetnek fel, vagy ugyanazon helynév többféle változatát adják meg. Sőt, van olyan szócikke is az írónőnek, pl. a Wikipédián, amelyben háromféleképpen szerepel a szülőhelye: Szeged, Lázárföldpuszta, „a Szeged melletti Lázár-földpuszta”. Demény Péter is ez utóbbi helymegjelölést veszi, teljes jóhiszeműséggel. (Az külön érdekesség, hogy az író neve is legalább három formában tűnik fel nyomtatásban: Gulácsy Irén, P. Gulácsy Irén és Pálffyné Gulácsy Irén név alatt jelentek meg a könyvei. De találtam hivatkozást rá mint Pálffy Jenőné Gulácsy Irénre is.)A Romániai Magyar Irodalmi Lexikon szerint Lázárföldön született, a Magyar Életrajzi Lexikonban ez a hely „Lázárföldpuszta, Szeged mellett”, de gyakori a „Szeged melletti Lázárpusztán” helymegjelölés is, sőt a „Szeged mellett születik, Szegeden tanul” megfogalmazás.
Anélkül, hogy az író, újságíró, közéleti személyiség életrajzának részletezésébe belemennénk (számos helyen megtalálható mind az interneten, mind különböző kiadványokban), szögezzük le: szinte konszenzus mutatkozik meg abban, hogy a két világháború közötti időszak egyik legismertebb és legproduktívabb magyar ajkú írónője1894. szeptember 9-én született, és 1945. január 2-án halt meg Budapest bombázásakor. Azért nem teljes a konszenzus, mert egyes vissza- és megemlékezők 1891-re teszik a születése évét. Tévesen.
Ugyanilyen biztos – a források közötti tallózás és azok összevetése nyomán –, hogy Gulácsy Irén, akit Németh László 1927-ben az új írónemzedék legimponálóbb epikus tehetségeként méltat, nem Szegeden látta meg a napvilágot 1894 őszén, oda csak iskoláit végezni került valamikor a századfordulón. Talán az írónő vallomását érthették félre egyesek: „A magyar Alföldön születtem, Szegedet vallom hazámnak, mégpedig rajongó szeretettel. Itt töltöttem gyermekéveimet, itt végeztem iskoláimat.”(Literatura, 1927/3.) Pontos szülőhelyét tehát nem nevezi meg, de a két világháború közötti források egyértelművé teszik: őrmezei és gulácsi Gulácsy Irén a Torontál vármegyei, jórészt német telepesek lakta Lázárföldpusztán született régi magyar nemesi család leszármazottjaként. Pintér Jenő Magyar irodalomtörténete így pontosít:„szül.Lázárföld, Torontál megye, a Petőfi Társaság tagja.” Az interneten is elérhető Magyar katolikus lexikonban ekként szerepel a születési helye: „Lázárföldpuszta, Torontál vm.”,a továbbiakban pedig megtudjuk, hogy „Szegeden a felső leányiskolában és a tanítónőképzőben tanult”.
A vármegye megjelölése immár egyértelművé teszi, hogy Szeged nem lehetett a szülőhelye, hiszen az nem Torontál vármegyében van, nem is volt soha, az írónő születésekor Torontál a Magyar Királyság történelmi vármegyéje a Bánság részeként, Nagybecskerek központtal. A székváros mellett található a Lázárföld (szerbül Lazarevo, németül Lazarfeld) nevű falu, a mai Szerbiában, Vajdaság tartomány közép-bánsági körzetében.1809-ben alapította écskai Lázár Lukács, az ő nevét viseli, manapság egy háromezer fős kistelepülés, amelynek története tragédiákkal terhelt, s ma már csak két tucat lakosa magyar…
A „Lázárföldpuszta, Szeged mellett” hivatkozásról még csak annyit, hogy nincs a Tisza-parti nagyváros környékén olyan település, amelynek nevében a Lázár előfordulna, ugyanakkor a Szeged–Nagybecskerek–Versec vasútvonal menti Lázárföld (régebbi iratokban Lázárfölde, Lázárföldje változatban is) másfélszáz kilométerre van Csongrád megye székhelyétől, tehát a „Szeged mellett” megjelölés igencsak elnagyolt.
Summa summarum: talán apróság, de itt az ideje, hogy a valóságnak megfelelő pontossággal fogalmazzunk, amikor P. Gulácsy Irén szülőhelyét említjük. A délvidéki Lázárföld szülötte ugyanis nem akárki volt, már 33 évesen így mutatkozhatott be: „Időközben az Erdélyi Irodalmi Társaság (Kolozsvár), a marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság, az aradi Ady Társaság, a váradi Szigligeti Társaság, majd legutóbb a szegedi Dugonics Társaság tagjaiul választott. Jelenleg a nagyváradi Szigligeti Társaság társelnöke és az Országos Magyar Párt alelnöke vagyok.” Több száz újságcikkel, karcolattal, hét regénnyel, hat elbeszéléskötettel, ugyanannyi színdarabbal gazdagított a magyar szellemi örökséget.
Dénes László
(Főoldalon: P. Gulácsy Irén emléktáblája egykori nagyváradi lakóházán)
