Nyáron megnyitja kapuit Nagyváradon a szabadkőműves múzeum
Befejeződött az egykori nagyváradi László király szabadkőműves páholy múlt század elején épült hajdani székházának felújítása, itt alakítják ki Románia első szabadkőműves múzeumát. Az intézmény, a berendezése után, várhatóan júliusban nyitja kapuit a nagyközönség előtt.
A László Király Szabadkőműves-páholy székházát a hajdani Rulikowski (ma Armatei Române) úton 1902. február 2-án avatták fel a mozgalom világtól elzárt szokásai szerint. A görög és helyenként szecessziós stílusjegyeket magán viselő, klasszikus ízléssel megalkotott ingatlant 1901-ben épült Bálint Zoltán és Jámbor Lajos budapesti műépítészek, szabadkőművesek tervei szerint.
Péter I. Zoltán város- és építésztörténész a következőképpen írja le az épületet:
“Az ablaktalan homlokzat feloldására, egyben a főtengely kiemelésére a középrész elé enyhén kiugró portikuszt emeltek. Két szélén egy-egy görög pillér, míg középen két dór fejezetű kannelúrázott (vájatokkal ellátott) oszlop támasztja alá az antik háromrészes párkányt. A fríz (képszék) eredetileg függőleges sávozással volt díszítve. Felette háromszögű oromzat (timpanon) zárja le a portikuszt. Az orommező ma már simára vakolt, de egykoron itt egy sugarakkal övezett egyenlőszárú háromszög – benne az Isten-szem – volt. Idővel eltűnt, az épület sarkait díszítő szfinxekkel együtt. Az épület oldalhomlokzatai egyszerűek. Egyenes lezárású, hosszú, keret nélküli ablakok törik át a falfelületeket. A századforduló táján épített egykori László király páholy[ház] homlokzati megformálása nyomán a neoklasszicista stílusba sorolható. Kovácsoltvas kerítése ellenben már a szecesszióból ihletődött.”
Az épület belső tereit egykor úgy tervezték meg, „olyan beosztással, ami minden szempontból megfelel a szabadkőművesi munkák és ceremóniák gyakorlására.”
A múzeum kialakításánál a szakemberek tiszteletben tartják majd az eredeti szabadkőműves páholy szerkezetét. Így berendezésre kerül majd a szentély, az elveszett lépések csarnoka (előcsarnok), a Mester irodája stb.
A magyarországi sajtóban az elmúlt időszakban több cikk is megjelent arról, hogy a múzeum megnyitása „nyilvánvaló tisztelgés azok előtt, akik aknamunkájukkal hozzájárultak a trianoni tragédiához is, ugyanakkor a felújítási ötlet mögött a romániai szabadkőműves páholyok nagy száma és aktivitása is közrejátszhatott.”
