„Nyilvánvalóan korrupt jelöltekre szavazni senki sem kényszeríthet bennünket”
November 17-i sajtótájékoztatóján Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke elsőként az 1987-es brassói antikommunista demonstrációt idézte föl annak évfordulóján, mondván: „A brassói munkáslázadás mostani és a temesvári népfelkelés küszöbön álló évfordulója az országos választások közeledtén szembenézésre késztet múltunkkal és jelenünkkel.”
Rosszallását fejezte ki a máris nagy dérre-dúrral zajló, harsány és agresszív választási kampánnyal szemben, aminek negatívumait csak súlyosbítja, hogy a politikai kínálat szinte semminemű megújulással vagy gyökeres reformmal nem kecsegtet a posztkommunista Romániában. De a többségi nemzet fiai legalább választhatnak a különféle pártok és különféle listák közül. Viszont a romániai magyarság számára visszaállt az az egypártrendszer, ami ellen – egyebek mellett – Temesvár és az ország népe 1989-ben föllázadt. Tőkés László keserűen állapította meg, hogy magas rangú magyarországi politikusok is annak az RMDSZ-nek az egyeduralmát és kizárólagosságát hirdetik, amelyik a Magyar Polgári Pártot is magába szippantva kétes hírű és képességű, korrupcióval és egyéb törvénytelenségekkel gyanúsított politikusokkal megtűzdelt listáira kéri az erdélyi magyarok szavazatait. A Fidesz frakcióvezetője például legutóbb Nagyváradon áradozott az RMDSZ azon jelöltjeiről, akik a parlamenti mentelmi jog meghosszabbítása reményében szeretnének minden áron visszakerülni a bukaresti törvényhozásba.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület korábbi püspöke aggodalommal követi egyháza vezetésének irányvesztését is, a minap már attól sem rettentek vissza, hogy a magyar forradalom és szabadságharc emlékét megszentségtelenítve RMDSZ-politikusok egész hadával vegyenek részt közös kampányrendezvényen az ’56-os emlékév ürügyén. Olyan politikusokkal, akik csak egyetlen dolgot várnak el a magyar egyházaktól: mozgósítást, hogy minél többen elmenjenek szavazni, mert ezzel úgymond „szent szolgálatot végeznek, és istentiszteletet követnek el” (sic!).
Tőkés László a közelgő választások tárgyában kiadott nyilatkozatában így fogalmaz: „Ennek ellenére, a mesterségesen kialakított mostani viszonyok között, lévén hogy nincsen más választásunk, mi, magyar választópolgárok kénytelenek leszünk szavazatainkkal az RMDSZ-t támogatni, azokkal a feltételekkel, melyeket a Székely Nemzeti Tanács, majd az Erdélyi Magyar Néppárt támasztott vele szemben, vagyis, hogy: jelöltjei híven képviseljék Bukarestben a nemzeti önrendelkezés ügyét, és ne legyenek korruptak.” Majd példákat hoz fel arra, hogy mennyire problematikus ez a „szavazási kényszer”. Az RMDSZ-listák tele vannak olyanok neveivel, akikre nyugodt lelkiismerettel az ember aligha voksolhat. „Ne feledjük: a választás és a szavazás minden választópolgár számára lelkiismereti kérdés. Senkinek nincs joga a mások lelkiismeretén erőszakot tenni. A tisztességtelen választási propaganda csúcsra járatása helyett a személyi és elvi feltételeit kellene biztosítani annak, hogy kiszolgáltatott és sokszor becsapott magyar testvéreink a közelgő parlamenti választásokon jó lelkiismerettel szavazhassanak” – zárul a nyilatkozat.
Egy szintén ma kiadott nyilatkozat a Románia Csillaga érdemrend ügyét taglalja a Bukaresti Ítélőtábla friss döntése nyomán. Mint ismeretes, 2013-ban a Románia Csillaga Nemzeti Érdemrend Becsületbírósága ama kitüntetésnek a visszavonását kezdeményezte az államelnöknél, amit Tőkés László, érdemeire való tekintettel, 2009-ben, az temesvári népfölkelés huszadik évfordulóján kapott az akkori államfőtől. Idén tavasszal fajult odáig a kezdeményezés, ami mögött Victor Ponta és több szocialista politikustársa állt, hogy Klaus Iohannis államelnök eleget tegyen a nacionálkommunisták megrendelésének. A püspök a fővárosi táblához benyújtott keresetben a teljességgel megalapozatlan, törvény- és alkotmányellenes, valamint diszkriminatív elnöki rendelet megsemmisítését kérte. 2016. november 15-i határozatában az ítélőszék megalapozatlannak ítélte és visszautasította a folyamodványt. Tőkés László újságírói kérdésre megerősítette: a döntést a legfelső bíróságon fogja megfellebbezni, mihelyst megérkezik a szabályos, írásos ítélőtáblai kiértesítés és részletes indoklás. Nem hajlandó belenyugodni abba, hogy egy demokratikus jogállamban azért büntetik, mert élt „a szólásszabadság és a politikai véleménynyilvánítás európai és alkotmányos jogával”. Nyilatkozatában így fogalmaz: „Románia Alkotmánya a forradalom eszményeinek tiszteletben tartását is előírja. Ennek összefüggésében az elnöki döntés a temesvári forradalom megcsúfolását is jelenti. Kísért a nacionalista és kommunista múlt. Az analógia kézenfekvő. A mostani rendszer ugyanazért zaklat és büntet, amiért a Ceauşescu-diktatúra üldözött: vallásomért és magyarságomért, valamint azért, mert a szólás szabadságával élve »a hallgatás falát« áttörtem. Szintén paradoxonja a helyzetnek, hogy ugyanazért fosztanak meg a Románia Csillaga Érdemrendtől, amiért 2009-ben kitüntettek vele, vagyis: szabad politikai állásfoglalásom miatt.”
A híreszteléseket cáfolandó Tőkés László elmondta még, hogy a magas román állami kitüntetéssel nem járt semmilyen anyagi vagy más természetű előny. Ugyanakkor méltatta Kincses Előd ügyvéd és emberi jogi harcos több évtizedes munkáját, aki már a diktatúra idején is védte őt a hatóságok túlkapásaival szemben, közölte Tőkés László EP-képviselő sajtóirodája.
Nyilatkozat a közelgő parlamenti választások tárgyában
Mementó: Brassó – 1987! Temesvár – 1989! A brassói munkáslázadás mostani és a temesvári népfelkelés küszöbön álló évfordulója az országos választások közeledtén szembenézésre késztet múltunkkal és jelenünkkel.
Áldott emlékű Márton Áron erdélyi püspök már hetven esztendővel ezelőtt felhívta a figyelmet arra, hogy a kommunistabarát Magyar Népi Szövetség nem képviseli hitelesen a magyarságot. Manapság ilyenforma gondjaink vannak az MNSZ-hez hasonlóan kizárólagos egyeduralomra törő RMDSZ-szel. Akkoriban és most is már-már kötelező erővel megmondták, hogy kire kell és szabad szavazni – senki másra!
Ceauşescu, a kommunista diktatúra idején parancsszóra szavaztunk, csak a Román Kommunista Párt jelöltjei közül „választhattunk”. Történelmi és politikai anakronizmus, hogyha most, az RMDSZ-es magyar egypártrendszer viszonyai között hasonlóra akarnak rávenni bennünket.
Magas rangú magyarországi politikai méltóságok is erről győzködik az erdélyi magyarokat. Netalán elfelejtették, hogy saját választási sikereiket ők is a demokratikus politikai pluralizmusnak köszönhetik? Netalán legjobb meggyőződésük ellenére ők maguk képesek lettek volna-e Gyurcsány Ferencre szavazni?
Erdély-szerte nagyüzemben zajlik a triumfáns RMDSZ-es választási kampányhadjárat. Tehetik, mert Bukarest minden pénze és a „Lex UDMR” választási küszöbtörvénye is őket segíti, nemzeti ellenzékükkel pedig már előzőleg elbántak.
Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője meghökkentő nagyváradi kortesbeszédében nem átallotta azt mondani, hogy: „Sikeres RMDSZ nélkül nincs sikeres Románia” (Sic!) Való igaz: a mai Románia és a romániai rendszerváltozás éppen annyira „sikeres”, mint maga az RMDSZ és az ő egypárti politikája. Más szóval: az RMDSZ-pártot – mint gyakori kormánytényezőt – súlyos felelősség terheli a jelenlegi siralmas romániai állapotokért, ezen belül pedig az erdélyi magyarság lesújtó helyzetéért.
Ennek ellenére, a mesterségesen kialakított mostani viszonyok között, lévén hogy nincsen más választásunk, mi, magyar választópolgárok kénytelenek leszünk szavazatainkkal az RMDSZ-t támogatni, azokkal a feltételekkel, melyeket a Székely Nemzeti Tanács, majd az Erdélyi Magyar Néppárt támasztott vele szemben, vagyis, hogy: jelöltjei híven képviseljék Bukarestben a nemzeti önrendelkezés ügyét, és ne legyenek korruptak.
Románia visszatért a listás szavazási rendszerre. Kinek-kinek lelkiismereti kérdése, hogy mely listán milyen jelöltekre szavaz. Nyilvánvalóan korrupt jelöltekre szavazni senki sem kényszeríthet bennünket.
Példának okáért az RMDSZ Bihar megyei képviselőjelölti listájára igen bajos szavazatunkat leadni, hiszen az első helyein szereplő Szabó Ödön és Biró Rozália vétkesek az érmindszenti, majd nagyváradi Ady-központ korrupciós ügyében – hogy mást ne említsek. Hogyan is szavazhatnának reájuk azok a magyarok és reformátusok, akiket közvetlenül megkárosítottak? (Ez ügyben egyébként az elhíresült eset átvilágításának és rendezésének kérdésével újból a magyar kormány illetékeseihez fordultam.)
Szintén lelkiismereti kérdés azon Biró Zsolt képviselőjelöltre voksolni, aki tisztességtelen anyagi haszonszerzés végett készül a bukaresti törvényhozásba, vagy arra a Verestóy Attila örökös szenátorra, aki székely létére jóformán elárulta az autonómia ügyét.
Magyarországi Testvéreimet arra kérem, hogy gondoljanak bele a mi helyzetünkbe, vagy ha tetszik, jöjjenek, és ők szavazzanak kiváltságos pozícióba felkapaszkodott, joggal megkérdőjelezett jelöltjeinkre.
Ne feledjük: a választás és a szavazás minden választópolgár számára lelkiismereti kérdés. Senkinek nincs joga a mások lelkiismeretén erőszakot tenni. A tisztességtelen választási propaganda csúcsra járatása helyett a személyi és elvi feltételeit kellene biztosítani annak, hogy kiszolgáltatott és sokszor becsapott magyar testvéreink a közelgő parlamenti választásokon jó lelkiismerettel szavazhassanak.
Nagyvárad, 2016. november 17.
Tőkés László, az EMNT elnöke
Nyilatkozat a Románia Csillaga Nemzeti Érdemrend visszavonása ügyében
2013-ban a Románia Csillaga Nemzeti Érdemrend Becsületbírósága kitüntetésem visszavonását kezdeményezte az államelnöknél. Erre való hivatkozással 2016. március 4-én kelt rendeletében Klaus Iohannis államfő eleget tett a tagjai többségében volt kommunistákból álló pártbíróság politikai megrendelésének.
A Bukaresti Táblabírósághoz benyújtott keresetben a teljességgel megalapozatlan, törvény- és alkotmányellenes, valamint diszkriminatív elnöki rendelet megsemmisítését kértem. 2016. november 15-i határozatában a bukaresti bíróság keresetemet megalapozatlannak ítélte és visszautasította.
Kitüntetésemet azon a címen vonták vissza, hogy – állításuk szerint – méltatlanná váltam reá, amikor is 2013 nyarán elmondott, tusnádfürdői beszédemben a szintén ott előadó Orbán Viktor miniszterelnöktől – Ausztria és az olaszországi Dél-Tirol mintájára – Magyarország védhatalmi szerepvállalását kértem az erdélyi magyar nemzeti közösség számára. A téves román tolmácsolás „magyar protektorátusnak” fordította az általam mondottakat, és Victor Ponta akkori szocialista miniszterelnök ennek alapján kezdeményezte magas román kitüntetésemtől való megfosztatásomat.
Az elnöki rendelet nem felel meg annak a törvényes előírásnak, amely kimondja, hogy a kitüntetést két esetben lehet visszavonni: vagy ha viselőjét jogerősen szabadságvesztésre ítélték, vagy hogyha olyan cselekedet követett el, amely által méltatlanná vált a kitüntetésre.
Engem az 1989-es temesvári felkelésben játszott szerepemért tüntetett ki Traian Băsescu államfő, és inkriminált beszédemben csupán a szólásszabadság és a politikai véleménynyilvánítás európai és alkotmányos jogával éltem. Adrian Năstase volt miniszterelnökkel az élen, tucatnyi olyan börtönviselt kitüntetettje van az érdemrendnek, akivel szemben a hivatkozott törvényt nem alkalmazták. Éppen ezért az elnöki rendelet súlyos diszkriminációt követ el személyem ellen.
Románia Alkotmánya a forradalom eszményeinek tiszteletben tartását is előírja. Ennek összefüggésében az elnöki döntés a temesvári forradalom megcsúfolását is jelenti.
Kísért a nacionalista és kommunista múlt. Az analógia kézenfekvő. A mostani rendszer ugyanazért zaklat és büntet, amiért a Ceauşescu-diktatúra üldözött: vallásomért és magyarságomért, valamint azért, mert a szólás szabadságával élve „a hallgatás falát” áttörtem. Szintén paradoxonja a helyzetnek, hogy ugyanazért fosztanak meg a Románia Csillaga Érdemrendtől, amiért 2009-ben kitüntettek vele, vagyis: szabad politikai állásfoglalásom miatt.
A posztkommunista visszarendeződés viszonyai között példázatos Kincses Előd ügyvéd és emberi jogi harcos szerepe, aki mind Ceauşescu idejében védte, mind a mostani rendszerben védi ügyemet.
Az alkotmány- és törvénysértő bírósági ítélet ellen, illetve a szólásszabadság és Temesvár becsületének védelmében a Legfelső Ítélőtáblához fellebbezést nyújtok be.
Nagyvárad, 2016. november 17.
Tőkés László volt temesvári lelkipásztor
