Összefogás Fórum – bővül az erdélyi falugazdász-program
Az idei évben hetedik alkalommal szervezték meg Budapesten, az Agrárminisztériumban az Összefogás Fórum elnevezésű rendezvényt, melynek időpontja minden évben december 5-e. A rendezvény célja, hogy alkalmat teremtsen a Kárpát-medence jelentős gazdaszervezetei és szakemberei számára egy év végi összegző és egyben ünnepi találkozóra, egyúttal a jelképes időpontválasztással a minisztérium a rossz emlékű 2004. évi, a kettős állampolgárságról szóló, sikertelen népszavazást is feledtetni szeretné.
Az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületeinek Szövetsége és tagszervezetei, mint minden évben, idén is meghívást kaptak az eseményre, mely ezúttal egy kiemelt alkalomnak is keretet biztosított. Ezekben a hetekben indul a kiterjesztett Kárpát-medencei falugazdász-program, melynek működtetésére évi 420 millió forint kormányzati támogatás áll rendelkezésre és a fórumon átadásra kerületek a programban résztvevő szervezetek számára a részvételt igazoló oklevelek is.
Farkas Sándor államtitkár köszöntőbeszédében elmondta, hogy a rendelkezésre álló összegből több mint száz külhoni szakember láthatja el fontos információkkal és a gazdálkodáshoz szükséges tanácsokkal a határon túl élő magyar termelőket. A falugazdászok munkájának eredményeként a külhoni mezőgazdászok bekapcsolódhatnak az anyaországi kül- és belkereskedelembe is, a támogatások által pedig megerősödhetnek a határon túli magyar gazdaságok – tette hozzá. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy az agrártárca 2012-ben kezdte el kiépíteni külhoni agrárkapcsolatait, amelynek köszönhetően a minisztérium mostanra egy jól működő, az agrárium egészét átfogó kapcsolati hálóval rendelkezik. A mezőgazdaság, a vidékfejlesztés a Kárpát-medencében rendkívül fontos terület, hiszen a külhoni magyar lakosság mintegy 70 százaléka él vidéki környezetben, és 30 százalékuk tartósan az agráriumból tartja el családját. Mintegy 40 külhoni civil kapcsolattal van folyamatos kapcsolata az agrártárcának, amellyel mintegy félmillió, külhoni magyar gazdálkodó szólítható meg – fogalmazott Farkas Sándor. Az államtitkár szerint nemcsak Magyarországon, hanem az egész Kárpát-medencében folyamatosan jelenlévő kérdés a generációváltás problémája. Ezért prioritás a szakképzés támogatása. A tárca 2014-ben indított és azóta minden évben megvalósított ösztöndíjprogramja az agrárszakon tanuló, kiemelkedő teljesítményt nyújtó külhoni egyetemista fiatalokat támogatja. Emellett fontos a felnőtt szakképzés támogatása, valamint a határon túli helyi termelők segítése is – sorolta.
Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár is azt hangsúlyozta, hogy a gazdaság, mezőgazdaság támogatása fontos érdek. A jövő évi költségvetési törvényben 50 milliárd forint áll rendelkezésre a gazdaságfejlesztési programok megvalósítására a Kárpát-medencében, a határon túli magyar régiókban. Közölte, hogy eddig mintegy 100 milliárd forint elérhető forrás jelent meg a határon túli vállalkozások támogatására.
Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének (Magosz) elnöke azt említette, hogy a külhoni magyarsággal az országot összeköti és segíti a Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fóruma (KEF), valamint a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem jótékonysági program.
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke emlékeztetett, hogy tizennégy évvel ezelőtt, 2004. december 5-én két kérdésben is népszavazást tartottak Magyarországon, az egyik az volt, hogy a határon túliak egyszerűbb eljárással megkaphatják-e a magyar állampolgárságot. Azt mondta: 14 évvel ezelőtt, december 5-én nemzeti sokk érte a magyarságot, az a nap szégyenfoltként vonult be a magyar történelembe, mély sebeket ejtett a magyar közösségek lelkén, hosszú időn át terhelte méltatlanul a magyar-magyar kapcsolatokat. 2010 óta a magyar kormány nemzetegységet kihangsúlyozó programjának eredménye, hogy mára egymillió magyar vált közjogilag is a magyar nemzet részévé, egyre erősebb az összetartozás érzése, egyre több együttműködési fórum van, amely a Kárpát-medencei összefogást segíti – tette hozzá a NAK elnöke.
A Kárpát-medence gazdavezetőinek felszólalásai rendjén Csomortányi István, az EMGE-Szövetség elnöke elmondta, hogy a Szövetség tagszervezetei számára az erdélyi agrárium kérdése nem csupán egyszerű gazdasági, gazdaságossági kérdés és nem szólhat csak a nagy profitot termelőkről. Az elmúlt századokban ugyanis a vidék volt az, mely biztosította a magyarság túlélését és a történelemben nem volt még példa arra a katasztrofális népességfogyásra, melyet falvainkban az utóbbi évtizedekben tapasztalhatunk. Éppen ezért a vidék és a gazdák felemelése elsőrendű nemzetpolitikai kérdés, szigorúan véve létkérdés. Mindent meg kell tenni azért, hogy a gazdák gyarapodni tudjanak, meg tudják tartani a termőföldet és munkájukkal megtartsák falvainkat is. Ezért előremutató és nélkülözhetetlen a falugazdász-program, melyért köszönet jár a minisztériumnak és mindent meg kell tennünk az erdélyi gazdaságfejlesztési program sikeréért – összegzett Csomortányi.
A fórum felemelő ünnepi momentumai voltak, amikor Farkas Sándor miniszterhelyettesi minőségében átadta a falugazdász-programban résztvevő gazdaszervezeteknek a minisztériummal való együttműködésről szóló okleveleket. A Szövetség tagjai közül az Érmelléki Gazdák Egyesülete nevében Csomortányi István, a Szilágysági Gazdák Egyesülete részéről Bákai Attila elnök, a Hosszúmezői Agráregyesület részéről Várkola Tibor elnök, az Aranyosszéki Gazdák Egyesülete részéről Fancsali Ernő ügyvezető elnök, az RMGE-Maros részéről Fazakas Miklós elnök, valamint az Udvarhelyszéki Mezőgazdászok Egyesülete részéről Jakab Ernő elnök vette át az okleveleket.
A későbbiekben átadásra kerültek a minisztérium segítségével a Kárpát-medencei magyar agrárszakos egyetemi hallgatóknak biztosított ösztöndíjak kedvezményezettjeinek szóló elismerő oklevelek. Erdélyben az EMGE-Szövetség hat, a Sapientia Erdélyi Tudományegyetemen tanuló diáknak biztosít ösztöndíjat. Ez alkalommal az erről szóló szerződéseket Tiboldi László alelnök adta át. Emellett az Érmelléki Gazdák Egyesülete a minisztérium segítségével további három, a Partiumi Keresztény Egyetemen kihelyezett szakként működő agrárképzésen tanuló diáknak biztosít ösztöndíjat a 2018-2019-es tanévben.
Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületeinek Szövetsége
