Pataki István: március
Labancvilágban
mi nekünk érték,
megtartó erő,
örökszentség,
nemzetkufároknak
szemfényvesztés.
Tiborcok hangja semmibe vész?!
Lelkünkbe égetett zászlónk,
lobogj,
és lángolj Petőfi Sándor!
Költő-e ma,
ki fel nem szisszen:
nem kell Jézus,
nem kell Isten,
nem kell gyermek,
a hit, az áldás,
a szeretet, a messzelátás?!
Lelkünkbe égetett zászlónk,
lobogj,
és lángolj Petőfi Sándor!
Labancidőben
testünk összeomlik,
mint kormos bérházak.
Csak a lélek, a vér lázad.
Biztatjuk magunk:
seregünk nem lesz megvert,
magyar nem teszi le a fegyvert,
védjük magunk,
az embert,
az ezerévmámort,
a vérünkkel mázolt szekértábort!
Lelkünkbe égetett zászlónk,
lobogj,
és lángolj Petőfi Sándor!
(Megjelent a Ki gyújt jelzőtüzet című kötetben.)
