Politikai érdekek a magyar érdek felett
Emlékszem, mekkora botrányt kavart a városi tanácsban az RMDSZ-frakció az általános iskola román tagozatainak szánt, Nagyvárad történetét bemutató, alternatív tankönyv kapcsán. Mivel a magyar szakemberek által is elfogadható tárgyilagossággal megírt tankönyvben, tartalmi szempontból nem találtak fogást, néhány helyesírási hibát felnagyítva próbálták ellehetetleníteni a kezdeményezést.
Persze, egy tankönyvben egy hiba is sok, a pontosság alapkövetelmény, de azért mégis aránytévesztésnek éreztem, hogy a hibák mellett nem tették szóvá azt is, hogy a romániai történelemszemlélet és oktatási rendszer körülményei között, áttörésnek számít egy olyan tankönyv megjelenése, amelyben Nagyvárad ezeréves magyar múltja is benne van, amely a magyarok által létrehozott értékekre is ráirányítja a figyelmet. A városvezetés különben azért kezdeményezte a könyv kiadását, hogy a város múltjának megismerése által, a lakosság jobban tisztelje jelenét. Mi magyarok tudjuk, hogy Nagyvárad közel ezeréves múltja többnyire magyar múlt. A tankönyv esélyt adott arra, hogy ezt a románok is tudomásul vegyék. Szerintem, a magyar érdek azt diktálta volna, hogy a tankönyvet akkor is népszerűsítsük, ha a politikai ellenfél részéről jött a kezdeményezés.
Mindez az ékezetes betűk nélkül megjelent magyar tankönyv körül kirobbant botrányról jutott eszembe. Aki még nem hallott róla, annak elmondom, az állami Didaktikai és Pedagógiai Kiadónál megjelent Magyar nyelv és irodalom tankönyv úgy került a hatodik osztályos tanulók kezébe, hogy a szövegekből hiányzik az „ő” és az „ű”betű. A felháborító trehányságra azonban eddig egyetlen RMDSZ politikus sem reagált, pedig elég sokan „bábáskodnak” az egyre mélyebbre süllyedő romániai magyar oktatás körül, többek között a gyakran „oktatási szakpolitikusként” bemutatkozó Bihar megyei parlamenti képviselő is. A botrányos történet konkrétan az RMDSZ által a Kisebbségi Oktatásért Felelős Államtitkári Kabinetbe pártvonalon delegált „szakember”, Kovács Irén Erzsébet inkompetenciáját bizonyítja, de igazából a romániai magyar oktatás évtizedek óta tartó válságát mutatja. És a hetedikes alternatív történelemtankönyv és a hatodikos Magyar nyelv és irodalom tankönyv között sem csak a betűhibák jelentik a kapcsolatot, sokkal többről van szó, úgy gondolom, hogy a két eset jól jelzi, az erdélyi magyarság érdekvédelmét kizárólagosan magának tulajdonító szervezet képviselői a magyar érdeket a politikai érdeknek rendelik alá.
Az első esetben azért, mert a Várad történelmét bemutató alternatív tankönyv néhány helyesírási hibáját felnagyítva akarták elbagatellizálni azt a hozadékot, amely a magyarság múltjának román nyelvű tanítása jelent, a második esetben pedig azért, mert egy tanításra teljesen alkalmatlan tankönyv hibáit elhallgatva, a romániai magyar oktatás totális válságát söpörték a szőnyeg alá.
Mint ahogy a Néppárt témával kapcsolatban kiadott közleménye is megállapítja, ez a jelenség annak az eredménye, hogy a magyarság szempontjából stratégiai fontosságú pozíciókban politikai alapon kinevezett, teljesen alkalmatlan emberek ülnek, akiknek a szék megőrzése fontosabb, mint magyarságunk megtartása.
Így jutunk el oda, hogy a politikai érdekek rendre felülírják a magyar érdekeket.
Zatykó Gyula, az EMNP alelnöke, a nagyváradi polgármesteri hivatal kabineti konzultánsa
