Révkomáromban ülésezett a Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fóruma
A külhoni magyar területeken is megkezdi működését a falugazdász hálózat – jelentette be Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (MAGOSZ) elnöke a felvidéki Révkomáromban, a Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fórumának (KEF) ülésén csütörtökön, november 6-án.
A MAGOSZ szervezésében és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara együttműködésével létrehozott KEF feladata a Kárpát-medencében dolgozó magyar gazdák munkájának segítése, európai uniós versenyre való felkészítése, érdekegyeztetésük koordinálása valamint az is, hogy erősítsék a visegrádi országok (Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország) gazdasági együttműködését illetve a szervezet ülésein lehetőséget biztosítsanak a szakmai tapasztalatcserére.
Jakab István elmondta: az anyaországi és a külhoni magyar területek szakmai szervezeteit tömörítő fórumnak, amely évente legalább kétszer ülésezik, az a célja, hogy a meglévő szakmai tudás, illetve kapcsolatrendszer kihasználásával javítsa a határon túli magyar gazdák versenyképességét, és ellássa képviseletüket Brüsszelben is.
A MAGOSZ elnöke a fórum kiemelt témái közé sorolta a Magyarok Kenyere programot, az új európai uniós költségvetésre való felkészülést és az anyaországban 650 taggal működő falugazdász-hálózat külhoni magyar területeken történő létrehozását is. Létrejött és 107 taggal az idén megkezdi a működését a falugazdász-hálózat a külhoni magyar területeken is – mondta.
„Ez a hálózat a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tapasztalatait, tudását és információbázisát kihasználva fogja szolgálni a határon túli magyar gazdatársadalmat” – mutatott rá Jakab István. Kérdésre hozzátette: a hálózat kiterjesztése külhoni területekre több üzenetet is hordoz, azt, hogy a meglévő erőforrásokat maximálisan ki kell használni, részint pedig azt, hogy ezzel a lépéssel a Kárpát-medencei gazdasági tér fejlesztését és a magyar kormánynak a külhoni területeken megindított gazdaságfejlesztési programjának megvalósítását is elő akarják segíteni.
A révkomáromi fórumon egy újabb felvidéki gazdaszervezetet is felvettek a KEF tagjai közé, a Szlovákiai Agrárkamarát, így felvidéki tagszervezeteik száma a korábban csatlakozó Gazda Polgári Társulással együtt kettőre, a KEF összlétszáma pedig 22-re nőtt.
A partiumi és erdélyi gazdaegyesületek képviseletében az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületeinek Szövetsége (EMGE-Szövetség) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács is részt vett a KEF ülésén. Előbbi delegáltjaként Csomortányi István, a szövetség elnöke és Fancsali Ernő, az Aranyosszéki Gazdák Egyesületének ügyvezető elnöke, utóbbi küldöttjeiként pedig Tiboldi László, az EMNT alelnöke és Mátis Jenő, az Erdélyi Magyar Néppárt gazdasági kabinetjének elnöke voltak jelen.
A Kárpát-medence magyar gazdaszervezetei beszámoltak az elmúlt időszakban kifejtett munkájukról és a működési területükön tapasztalt gondokról, a megoldandó feladatokról.
Biharban folytatódik a falugazdász-program
Mint ismeretes, az EMGE-Szövetség tagszervezetei immáron harmadik esztendeje, a program első lépéseitől kezdődően partnerei az Agrárminisztériumnak az idei évtől kibővülő falugazdász-hálózat létrehozásában, eszerint a jövőben agrárszakemberek munkáját tudják majd segíteni a Mezőségen, Aranyosszéken, Biharban, a Szilágyságban, Szatmárban, Máramarosban, valamint Maros és Hargita megyékben.
Az Érmelléki Gazdák Egyesületének segítségével a Bihar megyei falugazdászok december 3.-ától kezdik meg munkájukat.
Közös uniós agrárpolitika
Az ülésen részleteiben is megtárgyalásra került az Európai Unió 2020-27-es közös agrárpolitikája (KAP). Ennek kapcsán Jakab István leszögezte: nehéz időszakban, az EU új költségvetésének előkészítési szakaszában vagyunk, most dől el, hogy az elkövetkező években milyen lesz az unió közös agrárpolitikája, az ágazat finanszírozása, hogyan lehet a forrásokhoz hozzájutni. Nem mindegy tehát, mennyire készülnek fel erre a gazdák, milyen intézményrendszer segíti őket, mennyire lépnek fel egységesen. Ezért is van komoly feladata a Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fórumának, illetve országaikban az egyes tagszervezeteknek.
Csomortányi István elmondta: a KAP-tervezet készítői egy sor olyan alapelvet rögzítettek az agráriumra szánt költségvetés elkészítésekor, melyeket nem a gazdáknak szánt támogatások kapcsán kellene érvényesíteni. Nem elég, hogy Nagy-Britannia távozása után csökken a mezőgazdaságra szánt keret, de ebből a pénzből akarnak megoldani környezetvédelmi, környezeti fenntarthatósági, vidéki szociális, munkanélküliséggel kapcsolatos és vidéki demográfiai gondokat is. Egy kisebb hátizsákba sokkal többet akarnak pakolni, mint amire a nagyobbat előzőleg használtuk. Az sem normális, hogy miközben Európában vannak a világon a legszigorúbb élelmiszerbiztonsági és környezetvédelmi előírások, mely miatt a kontinens gazdái kiemelkedő minőségben, de jóval drágábban tudnak termelni, miközben észak- és dél-amerika ipari mértetekben és körülmények között és génmódosítási megkötések nélkül termel, az unió tovább nehezíti a saját gazdáinak működését. Az is egészen biztosnak látszik, hogy ugyan cél volt a gazdák támogatási ügyintézésének egyszerűsítése, jelen formájában a KAP csak növelni fogja a papírmunkát is – zárta Csomortányi.
A KAP-ról szóló napirendi pont végén a jelenlévők mind egyet értettek abban, hogy a 2019 tavaszán esedékes uniós választások után fontos lenne új KAP-tervezet megalkotása.
Érmelléki Gazdák Egyesülete
