Az Európai Néppárti Nők (The European People’s Party Women) nevű transznacionális politikai csoportosulás dublini tisztújító kongresszusán az RMDSZ-es Szövetségi Képviselők Tanácsa elnökét, Biró Rozália Ibolyát választották meg elnöknek a tagszervezetek. A kongresszus témája a Nemi egyenlőség egy zöld és digitális jövőben (Gender Equality in a Green and Digital Future) volt.
A kisebb román kormánypárt erről szóló közleménye egy semmitmondó szándéknyilatkozatot tett közzé Birótól, akit amúgy a bukaresti képviselőház külügyi bizottságának elnökévé is megválasztatott az RMDSZ 2016-ban és 2020-ban: „Ez a lépés hatványozottan fontos számunkra részben azért, mert az RMDSZ Nőszervezet értékét emeli, részben azért, mert az Európai Unió szintjén szükség van arra, hogy a közép-keleti európai (helyesen: kelet-közép-erurópai) országok prioritásai jobban fókuszba kerüljenek. Most, amikor az emberiség egy járványhelyzet utáni időszakban van, amikor a szomszéd országunkban háború dúl, sokkal nagyobb szükség van a nőszervezetek közösségépítő, családcentrikus tevékenységére, mint bármikor. Hiszem, hogy ezáltal lehetőség nyílik arra, hogy az Európai Néppárthoz tartozó nőszervezeteket bátorítsuk, hogy minél több közösségépítő tevékenységet végezzenek. Meggyőződésem, hogy az Európai Néppárt Nőszervezetét lehet bővíteni, hisz olyan országok, mint például Magyarország, Franciaország, Olaszország nőszervezetei nem vesznek részt a munkálatokban, és fontos őket is bevonni ahhoz, hogy egy átfogóbb szervezet legyünk. Továbbá prioritás, hogy sokkal szorosabb kapcsolatot hozzunk létre a tagszervezetek között, mint ami jelenleg van, illetve segíteni és támogatni tudjuk a különböző tagországok női politikusainak kampányait, ezáltal minél több nőt tudjunk bevonni a döntéshozatalba” – mondta Biró Rozália, a magyartalan nevű „RMDSZ Nőszervezet” elnöke (helyesen így lenne: az RMDSZ Nőszervezete, esetleg az RMDSZ-es nőszervezet).
Az 57 éves Biró Rozália Ibolya – aki amúgy 2015 óta alelnöki tisztséget töltött be az Európai Néppárt nőszervezetében – a 80 éves német Doris Packet váltja az elnöki pozícióban, aki közel 21 évig volt az EPP nőszervezetének elnöke. A hat alelnöki mandátumot Albana Vokshi (Albánia), Dorina Gherman (Moldovai Köztársaság), Mariya Gabriel (Bulgária), Dubravka Suica (Horvátország), Agnieszka Pomaska (Lengyelország) és Walburga Freifrau von Lerchenfeld (Németország) szerezte meg.
A több mint ötven nőszervezetet (közülük egyesek unión kívüliek) tömörítő Európai Néppárti Nőknek 2014 óta tagja az RMDSZ akkor frissen, felsőbb útmutatásra megalakított nőszervezete, amely a párt belső platformjainak egyikeként működik, különösebb politikai súly nélkül. Hogy az Európai Unió néppártjának nőszervezete, az a bizonyos The European People’s Party Women milyen súllyal és befolyással vehet és vesz részt az uniós közpolitikák alakításában, arról erősen megoszlanak a vélemények még Brüsszelben is. Az ilyen típusú feminista mozgalmak és csoportosulások iránt széleskörű, kötelező szimpátia dívik nyugaton, ám beleszólásuk a napi politikai és gazdasági trendek alakulásába csekély, sőt elhanyagolható.
Biró Rozália Ibolya Marosvásárhelyen született, a rendszerváltozáskor került Nagyváradra az egyik itteni újgazdag vállalkozó, Kiss Sándor feleségének rokonaként. A „kábeltévékirály” cégeinél dolgozott könyvelőként, de hamar önálló vállalkozásokba kezdett az orvosnak tanult, de sohasem praktizált, székelykeresztúri származású férjével együtt. Amikor Kiss az ezredfordulón teljhatalmat szerzett magának és családjának a helyi magyar sajtóban, majd pedig az RMDSZ-ben, előbb a váradi képviselő-testületbe, majd pedig a hivatalban lévő Kapy István lemondatásával az alpolgármesteri székbe ejtőernyőzte 2011-ben Birót. Rövid időn belül a Biró család az egyik legvagyonosabb, főként a telek- és ingatlanügyekben otthonos reprezentánsa lett az „újváradi” magyarságnak. De az időközben megyei tanácselnökké avanzsált Kiss Sándor kiterjedt céghálózatában is részvényessé vált a família, illetve számos gazdasági vállalkozásban (építkezésben, vendéglátóiparban stb.) érdekeltté. Kétes ügyleteikről, az asszony köztisztségviselői és vállalkozói összeférhetetlenségéről szinte kizárólag a román sajtóban lehetett olvasni-hallani, de mire Biró Rozália belebukott az alpolgármesterségbe, addigra már a bihari RMDSZ teljhatalmú ura, Kiss Sándor parlamenti mandátumhoz juttatta rokonát (2012-ben). S bár Kiss is megbukott négy év múlva tanácselnökként, sőt kis híján börtönbe is került – nyolc évet kapott gazdasági bűncselekményekért, de egy napot sem ült, csak mostanra sikerült felmentetni úgy, hogy a romániai igazságszolgáltatás egyik messzire bűzlő, botrányos, korrupciógyanús dossziéjában volt főszereplő –, protezsáltja és üzlettársa politikai karrierje töretlenül ívelt Bukarestben. Egy adott ponton Kelemen Hunor pártelnök maga helyett próbálta kulturális miniszterré és miniszterelnök-helyettessé promoveálni, de ez a 2014-es kísérlet közröhejbe fulladt. Közben időről időre felröppent a médiában, hogy a politikusnő ügyeit hol a rendőrség, hol a korrupcióellenes ügyészség vizsgálja, de sosem marasztalták el.
Biró Rozália Ibolya választókörzetében rendre az RMDSZ listája élére kerül, s a bihari magyarok eddig mindig elegen pecsételtek a tulipánra ahhoz, hogy a román törvényhozásba kerüljön s annak képviselőjeként, újabban már genderpolitikusaként járja a világot, miközben senki sem emlékszik arra, hogy az utóbbi tíz évben tett volna valami hasznosat a választóiért. Magukért a bihari magyarokért.
Forrás: ehir.ro
