Romániai magyar sérelmekről az EP-ben
Az Európai Parlament Hagyományos Kisebbségek, Nemzeti Közösségek és Nyelvek Frakcióközi Munkacsoportja (az ún. Kisebbségi Intergroup) mai strasbourgi ülésén Tőkés László erdélyi EP-képviselő egy újabb magyarellenes román intézkedésről tájékoztatta – elsőként – felszólalásában a képviselőtársakat, mégpedig a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) és a román tannyelvű Petru Maior Egyetem tervezett egyesítéséről. A MOGYE kizárólag magyar tannyelvű intézményként alakult 1945-ben, s csak a kommunista pártvezetés szóbeli utasítására vezették be 1962-ben a román nyelvű oktatást is, amely aztán fokozatosan háttérbe szorította a magyar képzést. Ma az egyetem vezető testületei a román oktatók kétharmados többségével működnek, és a magyar tagozat elsorvasztására törekednek. Ezt csak tetézi az a nemrég kiderült „egyesítési” szándék, ami nagy felháborodást és aggodalmat keltett a romániai magyar közösség soraiban: a MOGYE multikulturális jellegének felszámolására, a magyar oktatás meggyengítésére irányuló bekebelezési kezdeményezés egyértelműen a magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzés megszűnéséhez vezet a következő években. Tőkés László felhívta a figyelmet, hogy e végkifejlet csakis az önálló magyar orvosi és gyógyszerészeti egyetem visszaállításával kerülhető el.
A Gál Kinga fideszes EP-képviselő vezette munkacsoport ülésének vendégei a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) képviselői voltak. Izsák Balázs elnök és Dabis Attila külügyi titkár bemutatták az uniós kohéziós politika kudarcát a magyarok lakta közép-romániai régióban. Az SZNT elnöke elmondta, hogy amíg 2007–2013 között a GDP növekedése a Közép-Romániai Fejlesztési Régió román többségű megyéiben folyamatos volt, addig a magyarlakta megyékben a növekedés elhanyagolhatónak bizonyult, 2013–2017 között pedig ez a szakadék csak nőtt. A román többségű megyék tovább fejlődtek, a magyarlakta megyék stagnáltak. Mivel 1997-ben az egy főre jutó GDP nagyon közel állt egymáshoz ezekben a megyékben, a fejlődésben való megtorpanás az uniós pénzek egyenlőtlen elosztása vagy az ezekhez való hozzáférés hiánya miatt történt. Ezáltal közvetve uniós források járulnak hozzá a nemzeti, hagyományos értékek rombolásához – mutatott rá Izsák Balázs.
A felszólalók kérése az volt, hogy a képviselők kezdeményezzenek jogszabályt az EP-ben a hátrányos helyzetű nemzeti régiók védelmében. Továbbá kérték, hogy szüntessék meg a kimutatható közvetett diszkriminációt. Gál Kinga rámutatott: „Az Uniónak a kulturális sokszínűségét kellene védenie, de ha már nem teszi, legalább ne rombolja ott, ahol a nemzeti kisebbségi közösségek a többséget alkotják”.
Az ülésen megvitatták Dabis Attila magyar jogvédő Romániából való kitiltásának ügyét is. Eldöntötték, hogy ez ügyben a Kisebbségi Munkacsoport tagjai kérdést intéznek majd az Európai Bizottsághoz, Frans Timmermans első alelnöknek címezve.
Strasbourg, 2018. április 19.
Tőkés László EP-képviselő sajtóirodája
