Szeptember 10-én sajtótájékoztatót tartott Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke a következő témákban:
1. az októberi marosvásárhelyi előválasztás és az ezzel járó közös protokollum aláírása;
2. az Európát foglalkoztató migránskérdés;
3. kiegészítési javaslat az 1996-ban, Temesváron kelt magyar-román alapszerződéshez
Az eseményre a Néppárt kolozsvári székhelyén került sor.
Marosvásárhelyi előválasztások
A marosvásárhelyi közös jelölt állítással kapcsolatosan a legutóbbi marosvásárhelyi egyeztetésen, illetve a két héttel ezelőtti Kelemen Hunorhoz intézett levélben is, az EMNP arra kérte az RMDSZ országos vezetőségét, hogy az erre vonatkozó megállapodásokat szentesítsék egy olyan protokollumban, amely garanciát biztosít a közös jelölttel kapcsolatos megállapodásokat illetően. Mivel Kelemen eddig figyelmen kívül hagyta a Szilágyi Zsolt által neki címzett levelet, a Néppárt elnöke úgy véli, az RMDSZ országos vezetése nem viseltetik kellő felelősséggel az ügy iránt. A választópolgároknak biztosítékra van szükségük arra vonatkozóan, hogy a szövetség tiszteletben tartja mindvégig a közös jelölttel kapcsolatos egyezséget.
A migránskérdés okozta intézményes európai válság kezelése
A migránskérdéssel kapcsolatban Szilágyi Zsolt kifejtette: a kialakult helyzet olyan lépésekre kényszerítheti az európai országokat, amelyekkel elejét kell hogy vegyék a kontinens felekezeti, nyelvi és kulturális arányai megváltozásának. A járványügyi problémák felett pedig egyszerűen elsiklik az unió, holott egyre több tagországból jönnek az erre vonatkozó visszajelzések. Brüsszelnek jelenleg nincs egyértelmű migráns politikája, csak elméleti, mi több, kísérleti megoldásokat javasol, amely a gyakorlattól, illetve a valóságtól teljesen elszakadva közelíti meg a kérdést. A kvótarendszerben gondolkodás nem megoldás, mivel a menekültek száma napról napra több ezres arányokban változik. Ennek megfelelően az európai országokra szabott kvóta sem maradhat változatlan. A fent említett arányok kibillenésének tudatában a Néppárt álláspontja az, hogy Európa az európaiaké, Erdély pedig az erdélyieké kell maradjon. A Visegrádi Csoport tagjainak egymással való szolidarizálása pedig alapja lehet egy olyan magyar-román együttműködési tengelynek, amely sok kérdésben, többek között a migráns kérdés elbírálásában is közelebb hozhatja egymáshoz a két országot.
Román-magyar alapszerződés módosítása
A harmadik téma lényege, hogy a román-magyar alapszerződés mellékletében foglalt nemzetközi dokumentumok sora bővüljön két, azóta megszületett és a nemzeti közösségek ügyének pozitív rendezése szempontjából rendkívül pozitív ajánlással, tételesen az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése által elfogadott, az ún. Gross-jelentésen alapuló 2002/1334 számú ajánlással, valamint az ún. Kalmár-jelentésen alapuló 2014/195 számú ajánlással. Ezen ET-ajánlások alapszerződés általi érvényesítése megalapozná az erdélyi magyar nemzeti közösség által megoldásként tételezett autonómiák közjogi rendszerének kialakítását és beépítését Románia belső jogrendjébe.
Ugyanakkor bizalomerősítő jelentőséggel bírna, ha az Alapszerződés szövegéből kikerülne az – az erdélyi magyarok számára megalázó és a román nemzetpolitikát negatívan minősítő – lábjegyzet, amely az ET 1993/1201 ajánlását értelmezi egyoldalúan. Ezzel az idejét múlta állásponttal, amely tagadja a közösségi jogok és a sajátos jogállású regionális közigazgatási autonómiák létjogosultságát, nem lehet stabilitást és békét teremteni térségünkben, már pedig most erre sokkal inkább szükség van, mint valaha – mondta Szilágyi Zsolt, az EMNP elnöke.
