Sarkantyúka, büdöske: a régi falusi kertek két nagy kedvence
Régóta szeretjük őket, és a mai napig nem mentek ki a divatból. A sarkantyúka és a bársonyvirág elmaradhatatlan és örök bérlő a vidéki udvarok kiskertjében. Nézzük, mivel érdemelték ki ezt a stabil helyet.
Sarkantyúka
Nagy, tölcsér formájú, narancssárga vagy piros árnyalatú virágaiban júliustól szeptemberig gyönyörködhetünk. Akár 3 méter hosszú hajtásokat is nevel ez a parasztkerti növény, amely eredetileg Dél és Közép-Amerikában volt őshonos. Szokatlanabb fajták a fehér foltos, amely csak 30 cm magas és a cseresznyepiros színű, ezek nem futónövények. Rokon faj a kanárisárga sarkantyúka, melyet karéjos levelek és citromsárga, rostos virágok jellemeznek.
Az egyéves kerti növény meglehetősen buja és erélyes növésű. Talajtakaró növény, de felfelé is tud kapaszkodni. Napos, meleg helyet részesíti előnyben, de félárnyékban is megél. Az egynyári virág érzékeny a szélre, ezért védett helyre ültessük. Rengeteg virágot hoz egészen a fagyok beálltáig. Igénytelen növény, nem kell túltrágyázni, melytől nagyobb lesz ugyan a lombozat, de kevesebb virágot hoz. Gyakran megtámadhatja a levéltető, mely ellen védekezni kell. Szaporítása tavasszal, magvetéssel üveg alatt, vagy májusban közvetlenül a szabad földben történhet.
A virágnak és a levélnek a zsázsáéhoz hasonló fűszeres aromája van, bármilyen salátához felhasználhatjuk. Tetszetős lombja miatt jól hasznosítható a szabadon maradt rések kitöltésére az ágyásokban. Szépen mutat kerítésre felfuttatva vagy cserépből lecsüngve a teraszon is.
Őshazája a szubtrópusi Guatemala és Mexikó. Az egynyári virág jellegzetes sárga, telt virágai májustól októberig virágzik. A legtöbb fajta erős illattal rendelkezik. Különleges az apró bársonyvirág, amelynek fűszeres aromájú levelét és virágát ételek fűszerezésére, illetve teának használnak fel. A bársonyvirág (Tagetes) felálló, bokros, 20-30 cm magas növény. A széllel és az esővel szemben ellenálló bársonyvirág napos vagy félárnyékos helyet szereti, nedves, de jó vízáteresztő, tápanyagban gazdag talajt kedvel.
A virágzás serkentése érdekében az elhervadt virágokat rendszeresen szedjük le. Szárazság esetén öntözést igényel, rosszul tűri, ha a földje kiszárad. A nedves időjárás esetén viszont szürkepenész és gyökérrothadás veszélyezteti. A csigák nagy előszeretettel fogyasztják.
Üveg alatti vetésre február márciusban kerülhet sor, a közvetlenül a szabad földbe májustól vethető. A bársonyvirág fényben csírázó növény, a magja csak akkor csírázik, ha nem takarja föld. Nagyobb csoportba ültetve optikai hatása felerősödik. Alkalmas talajtakaró ágyásszegélynek, illatanyaga révén elűzi a legyeket. Nagyon jól mutat cserépbe, illetve balkonládába ültetve is. A bársonyvirág sikeresen bevethető a fonálférgek és a levéltetvek ellen. Mivel a csigák szeretik, figyelemfelkeltőként is ültethetjük más növények mellé.