A trianoni békediktátum aláírásának százkettedik évfordulóján koszorúzással egybekötött megemlékezést szervezett az Erdélyi Magyar Néppárt és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács nagyváradi szervezete, a Partiumi Keresztény Egyetem belső udvarán található emléktáblánál.
A megjelenteket Moldován Gellért Lajos, az EMNP nagyváradi szervezetének elnöke üdvözölte, aki rövid bevezetőjében rávilágított, hogy kilencven évvel a tragédia után az Orbán-kormány volt az, mely emlékezetpolitikai értelemben helyére tette a trianoni diktátumot, a nemzeti összetartozás napjává nyilvánítva június negyedikét, a békediktátum napját.
Habinyák István az EMNP Bihar megyei elnöke kiemelte, az idő kerekét nem lehet visszafordítani, a mi feladatunk az, hogy begyógyítsuk a trianoni sebeket. „Bátran kijelenthetjük, hogy a történelem legnagyobb viharai sem voltak képesek arra, hogy megingassák a magyarság összetartozásának tudatát, közös a nyelvünk, kultúránk, verseink, dalaink. Minél jobban tiltják egyesek, annál hangosabban fogjuk énekelni himnuszainkat, annál jobban fogunk ragaszkodni szimbólumainkhoz. Egy vérből valók vagyunk, egy nemzetet alkotunk, és felelősséggel tartozunk egymásért” – fogalmazott.
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke felszólalásában aláhúzta: Trianon nem pusztán tévedés volt, hanem egy nemzetgyilkossággal felérő országcsonkítás. Gyásznap, melynek fájdalmát alig oldja az összetartozás öröme. A nemzeti összetartozás napja egy szerény válasz próbál lenni erre a tragédiára– mondta. Párhuzamot vonva a kilencvenes évek polgárháborús Jugoszláviájából menekülő, és a marosvásárhelyi pogrom után Romániát elhagyó magyarok, valamint a napjainkban Kárpátalját elhagyni kényszerülő magyarok sorsa között, mely egyként trianoni sors, kijelentette: minden bizakodásunk ellenére a mérlegünk nagyon rossz. „Hol vagyunk már a tizenötmillió magyar legendájától? – tette fel a kérdést, amit meg is válaszolt: sajnos nagyon messze állunk ettől. Nagyon fontos, hogy lássuk a realitást, és nagyon fontos ahogy ennek a tudatában politizálunk, megálljuk a sarat, és próbálunk felülemelkedni az egyre romló helyzetünkön. – hangoztatta.
1989-ben úgy érezhettük, helyreáll a Trianonban megcsonkított magyarság vérkeringése. Ebben a folyamatban élen jártak az egyházak, a határok feletti nemzetegyesítés politikáját a magyar egyházak világtalálkozói, az egyes részegyházak egyesülése előzte meg, nem beszélve a csíksomlyói búcsú az egész Kárpát-medencére kiterjedő hullámveréséről, mely az ökumenizmus jegyében egyik legnagyobb nemzeti ünnepünkké vált. Ezeket a történéseket koronázta meg a kedvezményes honosítás, a kettős állampolgárság biztosításának folyamata. Az EMNT folytatja a határok feletti nemzetegyesítés politikáját immár harminckét éve kitartva a nemzeti önrendelkezés ügye mellett. – összegezte az elmúlt évtizedek nemzetpolitikájának esszenciáját az EMNT elnöke.
Tőkés László szólt az úgynevezett „önkéntes Trianon” jelenségéről, párhuzamot vonva a Magyar Népi Szövetség egykori önfeladó, megalkuvó komprádorpolitikája és napjaink egyes Bukarestben a magyarság kárára alkut kötő közszereplői között. „Szembe kell néznünk a trianoni önsorsrontással, az összetartozás szavai mellé cselekvést kell állítanunk. Pünkösd szellemében a lélek erejére van szükségünk, hogy megálljuk helyünket, megvívjuk harcunkat, ezt az isteni erőt kívánom mindannyiunknak” – zárta gondolatait az EMNT elnöke.
A beszédeket követően koszorúzásra került sor. Koszorút helyezett el az EMNT nevében Tőkés László elnök, valamint Habinyák István, az EMNP nevében Zatykó Gyula országos alelnök, és Moldován Gellért nagyváradi elnök, valamint a Partiumi Keresztény Egyetem részéről Szilágyi Ferenc az egyetem dékánja. A megemlékezés a magyar himnusz eléneklésével zárult.
