Szilágyi Ferenc Hubart:
Farsangra fel!
Ó, február, te vén bolondos,
vidám szokása jó toroknak,
majd gyomrainkba néz az orvos,
ha koplalás után korognak.
Megárthat ám a zsíros étel,
hiába terjed szájról szájra
az intelem, csalóka tétel:
magadra költs, ne ispotályra!
A sültre fut ma össze nyálad
ha vonz a fűszeres igézet,
a jó gyümölcs nem téma nálad,
a gyógyteát se sokba nézed.
A búdat fojtod óborokba,
ki nem hagyod farsangi bálod,
a főzelékre fintorogva
tekint szemed, a húst zabálod.
Gyerünk a „cukker-bakkerájba”,
ha tárva-nyitva már a porta,
és dől a kóla orrba-szájba,
komoly zabára vár a torta.
Kilókra gyúrsz, talán szumóra?
A görbetükröd néha rádszól,
de maskarában jő az óra,
amíg titokban elvirágzol.