Szintet ugrott a magyarellenesség – a cél immár a magyar parlamenti jelenlét felszámolása
A Traian Băsescu volt államelnök által létrehozott Népi Mozgalom Pártja (Partidul Mișcarea Populară – PMP) jelképes időpontra – június 4-ére, a trianoni békediktátum századik évfordulójára – időzítette azt a törvénytervezetet, melyben kezdeményezik a parlamenti választásokkal kapcsolatban a kedvezményes bejutási feltétel eltörlését. (Kevéssé ismert tény, hogy nem csupán azok a politikai alakulatok küldhetnek képviselőket a román parlamentbe, amelyek elérik az 5%-os küszöböt, hanem azok is, amelyek legalább négy megyében 20%-on teljesítettek.) Ezen „alternatív küszöbnek” nevezett feltétel választási törvénybe való beépítésével kívánta az RMDSZ bebiztosítani a 2000-es évek után bukaresti jelenlétét arra az esetre, ha a romló népszerűségi mutatói és a kedvezőtlen magyar demográfiai folyamatok miatt esetleg már nem tudná elérni a választási kampányok során oly sokszor hangoztatott 5%-os eredményt.
Fontos azonban látnunk, hogy a PMP mostani szenátusban iktatott törvénytervezete elsősorban nem a bukaresti képviselettel rendelkező erdélyi magyar párt ellen irányul, hanem teljes közösségünk ellen, hiszen nem titkolt célja végérvényesen felszámolni a magyar jelenlétet a bukaresti törvényhozásban. Mindezek fényében bátran kijelenthetjük: a romániai magyarellenesség, melynek megannyi változatával találkozhattunk már a közelmúltban, most új szintet lépett.
Valószínűsíthetjük, hogy az PSD és az RMDSZ alkotta parlamenti többség nem fogja engedni, hogy a PMP törvénytervezetét elfogadják, de ha ez mégis megtörténne, úgy előfordulhat, hogy a közelgő parlamenti választások alkalmával az 5% alatt teljesítő RMDSZ kiesik a parlamentből. Azt felvidéki magyar közösség példájából is megtanulhattuk már, hogy egyetlen nemzetközi fórum sem hullajt könnyeket akkor, amikor a magyar közösség képviselet nélkül marad egy-egy trianoni utódállam parlamentjében, így ebben az esetben is csak magunkra számíthatunk. Ugyanakkor az egymást követő súlyos, magyarellenes támadásokból egyértelműen kiolvasható, hogy a bukaresti főhatalom felrúgta azt a két és fél évtizede fennálló román–magyar megállapodást, melyre azért volt szükség, hogy a nemzetközi fórumokon újra és újra elmondhassák az egyértelmű hazugságot: Romániában a nemzeti kisebbségek helyzetét példás módon megoldották. Látnunk kell: mára a román euroatlanti integrációs folyamat gyakorlatilag lezárult. Románia az Európai Unión belüli céljait döntő mértékben elérte. A NATO-ban kiemelt helyet kapott, s egyre világosabb, hogy Bukarest megkötötte különalkuit az Európai Egyesült Államok létrehozásában érdekelt erőkkel. Ezzel – ahogy a történelem során oly sokszor – Románia gyakorlatilag ismét hátba szúrta saját szomszédjait, és szembe megy a visegrádi országok érdekeivel. Jól látható: az elmúlt száz évében a román nemzetállami célok nem változtak, s Bukarest azon az úton maradt, amely az egynyelvű, egynemzetiségű és egyvallású államhoz vezet, melyben nincs szükség a magyar jelenlétre.
Mindezek fényében kívánjuk felhívni a figyelmet a most épp PMP-s színekbe burkolt, nyílt magyarellenességre. Ugyanakkor emlékeztetünk: az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt letette az új magyar egység alapjait akkor, amikor az Erdélyi Magyar Szövetség létrehozásával egyértelművé tette, hogy az önös pártérdekek mellőzésével és a reánk erőltetett egypárti gondolkodás megkerülésével valódi, igaz és eredményes magyar összefogás teremthető Erdélyben. E mostani helyzetben tehát hangsúlyozzuk: ezen új magyar egység kiteljesítése már nem csupán lehetőség, hanem közösségünk hatékony védelmének egyetlen útja.
Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Szövetség társelnöke, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke
Mezei János, az Erdélyi Magyar Szövetség társelnöke, a Magyar Polgári Párt elnöke
