A szolgáltató változott, az iszapos víz maradt
Mintegy két esztendővel ezelőtt a Bihar Megyei Tanács rábólintott egy regionális vízszolgáltató vállalat létrehozására, amely azóta az Észak-Nyugati Településközi Fejlesztési Egyesület (ADI-NV) részeként fut, és amelynek régiós státuszánál fogva könnyebben lehet uniós fejlesztési forrásokhoz hozzájutni.
Székhelye Borson van, az elnöki tisztséget pedig Nyakó József érmihályfalvi polgármester tölti be. A lényeg tehát, hogy a huszonkét RMDSZ-es irányítású község (nemrégiben a román többségű Vedresábrány, Hagymádfalva, Tataros községekkel huszonötre nőtt a számuk) alkotta egyesület közös ivóvíz-szolgáltatójának az érmihályfalvi vízmű is részévé vált. Az új szolgáltatóval a drágább tarifa is életbe lépett, az „ivóvíz”azonban maradt a régi: hol tisztább, hol sárgább, olykor sáros valami folyik a háztartási csapokból.
Az április végi tanácsülésen a szociáldemokrata frakció egyik önkormányzati képviselője, Németh Elvira tolmácsolta a lakosság régi-új elégedetlenségét a regionális társulás elnöke felé, azzal kapcsolatban, hogy hetek óta kibírhatatlanul büdös és iszapos lé folyik a városi vezetékekből, amit persze ivóvíz gyanánt adnak el a fogyasztóknak, bár az sem főzésre, sem tisztálkodásra nem alkalmas.
A vezetékes víz megbecsülésére buzdítva Nyakó polgármester a megszokott sablonos magyarázattal reagálta le az „interpellációt”: a víz nem mérgező, örüljön a város, hogy ilyen is van. Majd hogy mondjon is valami konkrétumot a majd három évtizedes „vívmányra” való tekintettel, hozzáfűzte: az egyesület elnökeként éppen a közelmúltban írt alá Debrecenben egy olyan pályázatot, amelynek köszönhetően Ottománytól Mihályfalváig kristálytiszta víz fog folyni. A csapból is.
Bár ilyen ígéretet hallottak már a helybéliek akkor is, amikor az új ivóvízhálózatot lefektették, sőt minden választási kampány idején ettől volt hangos a város, ám a remény hal meg utoljára. Némelyek fejében már az is megfordult – kínjában az ember hajlamos kacagni a nyomorán –, vajon nem esett-e meg valami végzetes műszaki baki folytán az a csúfság, hogy a félig kiépített csatornahálózatot csatlakoztatták a háztartási csapokra. Ugyanis a 2007 óta döglődő ivóvíz- és csatornahálózati projekt kapcsán – de nem csak – voltak már ennél tragikomikusabb gikszerek is Érmihályfalva közművesítési történetében…
Sütő Éva
(ittHON.ma)
