Tanévzáró ünnepség volt szombaton a „nagykorúvá vált” Partiumi Keresztény Egyetemen
A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem 2017–2018-as tanévének ünnepélyes zárását június 9-én tartották meg. Akárcsak az előző években, reggel az oktatási célokat szolgáló két épületben rendezték meg a szakonkénti búcsúztatókat, a református egyházkerületi székháznak épült régebbiben és a mögötte felhúzott, tavaly átadott újban. Ezen búcsúalkalmakon a másodéves hallgatók és az egyetemi oktatók köszöntek el a végzősöktől, bensőséges nosztalgiázással, jelképes diplomaosztással és feltarisznyázással.
A legnagyobb létszámú Gazdaság és Társadalomtudományi Kar közgazdászhallgatóinak tanévzáró összejövetelét az egyházkerületi székház dísztermében tartották, amelyen ifj. Szilágyi Ferenc dékán meghívására részt vett az egyetemet alapító Pro Universitate Partium Alapítvány elnöke, Tőkés László európai parlamenti képviselő is, aki gratulált a végzősöknek, közülük több arra érdemesnek díszokleveleket adva át.
A szakonkénti búcsúztatók után az egyetem két karának végzősei és oktatóik énekszóval ballagtak át az egyetemi templomként is szolgáló nagyvárad-újvárosi református istenházába, ahol Szomor Abigél egyetemi lelkész köszöntötte a „nagykorúvá vált” univerzitás polgárságát, hozzátartozóikat és vendégeiket. Mint ismeretes, a Partiumi Keresztény Egyetem az 1990-ben, rögtön a kommunista diktatúra bukása után Nagyváradon létrehozott Sulyok István Református Főiskola utódaként alakult meg az ezredfordulón. A Pro Universitate Partium Alapítványt, mely a létrehozandó egyetem jogi hátterét biztosította, 1999 őszén sikerült bejegyeztetni, a történelmi magyar egyházak támogatásával, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület akkori püspöke, Tőkés László elnökletével. Ekkor indították el az akkreditációs folyamatot is. Egy év múlva, a 2000. év őszén kapta meg a működési engedélyt ezen a néven a Partiumi Keresztény Egyetem. A bonyodalmas akkreditációs folyamat 2008-ig húzódott, ez év októberében mondta ki törvényben Románia Parlamentje, hogy közel fél évszázados megszakítás után létrejött az erdélyi magyarság első, államilag elismert, önálló magyar felsőoktatási intézménye. Amihez még érdemes hozzátenni: 2012 februárjában a magyar kormány nemzetpolitikai tárcaközi bizottságának döntése értelmében a Partiumi Keresztény Egyetem felkerült a magyarság megmaradását és fejlődését szolgáló nemzeti jelentőségű intézmények listájára.
A templomban a Szózat eléneklése után ünnepi istentisztelettel kezdődött a tanévzáró. Igehirdetésében Tőkés László Pál apostolt idézte: „Azért immár nem vagytok jövevények és zsellérek, hanem polgártársai a szenteknek és cselédei az Istennek, kik fölépíttettetek az apostoloknak és prófétáknak alapkövén, lévén a szegletkő maga a Jézus Krisztus, akiben az egész épület szép renddel rakattatván, nevekedik szent templommá az Úrban; Akiben ti is együtt építtettek Isten hajlékává a Lélek által.” (Ef 2,19-22) Az újszövetségi igehely veretes Károlyi-fordítását mai köznyelven magyarázva mutatott rá a püspök arra, hogy bár az idők és a viszonyok változnak, az ősi kihívások és feladatok aligha: közösségszervezés, megmaradás, külső és belső építkezés, a külső és belső erózióval szembeni ellenállás, helytállás, tudással való felvérteződés, családalapú nemzetépítés – egyen-egyenként sorolva fel azokat a tényezőket, amelyek meggyengítették és tovább gyengítik minden építkezésünket, lett légyen szó az egyházról, az univerzitásról vagy a nemzetről. A lelki, szellemi, hitbéli építkezés momentumait, példáit, eredményeit ecsetelve az igehirdető öntudatnövelő, biztató szavakkal törekedett megerősíteni a végzősökben és minden hallgatóban azt a meggyőződést, hogy ők maguk is az élő Isten hajlékai, akik „az Úr házának” építését annak tudatában végzik, hogy Jézus Krisztus minden építménynek a szegeletköve.
Rövid történeti áttekintésében Tőkés László a magyar felsőoktatás olykor dicső, máskor sanyarú múltját is felidézte, a minapi évforduló kapcsán pedig a trianoni tragédiát, ami ugyancsak az építkezés aktuális feladataira irányítja figyelmünket, mert „nem ragadhatunk meg a múltban”. A magyar összetartozás ékes példájaként utalt mindarra, ami a PKE létrehozása, fejlődése és megőrzése terén történt, hathatós nemzetpolitikai támogatással. A szülőföldön való boldogulás imperatívusza is ott áll az apostoli üzenetben: mi nem vagyunk jövevények, idegenek, mások szolgái – ifjainkban ezt különösen tudatosítani érdemes és szükséges, mert ők a mi közösségeink, „hajlékaink élő kövei”, mondotta igei alapú üzenetében a püspök.
Pálfi József rektor tanévzáró beszédében lelki és elvi útravalóval is szolgált a most ballagóknak, miközben a PKE elmúlt évének főbb eseményeit, eredményeit, sikereit vázolta, az egyetemnek a romániai, a magyar és az egész Kárpát-medencei oktatási térben elfoglalt helyét pontosítva. Maga is további öntudatos helytállásra biztatta az idén végzett 284, azaz a 209 alapképzésben és 75 mesterképzésben részesült hallgatót. Közülük többeknek nyújtott át érdemoklevelet tanulmányi előmenetelük és közösségi aktivitásuk elismeréseképpen. A köszöntőbeszédek során Szurovszky Katalin, a Kolozsvári Magyar Főkonzulátus képviselője kapott elsőként szót, aki egyebek mellett a harmadjára is népi felhatalmazást kapott nemzeti kormány további támogatásáról biztosította az egész erdélyi magyar oktatást, felidézve, hogy a tavalyi tanévnyitón maga Orbán Viktor miniszterelnök avatta fel a PKE új épületét. A továbbiakban Pásztor Sándor Bihar megyei tanácselnök kapott szót, az egyházak képviseletében pedig Forró László királyhágómelléki főjegyző, valamint Pék Sándor római katolikus esperes.
A PKE testvér- és partnerintézményeinek jelen- és távollévő vezetőit is köszöntötték, átadva közös ünnepi jókívánságaikat a tanévzáró minden részvevőjének. Amely esemény a végzősök és a másodévesek képviselői közötti megszokott kulcsátadással és -átvétellel zárult.
A kétórás tanévzáró ünnepséget egyházzenei momentumok gazdagították, külön említésre méltó az egyetem énekkarának szolgálata, amely Kovács Gábor irányításával immár nemzetközi sikerekkel is büszkélkedhet. A templomot zsúfolásig megtöltött ünneplők a Himnusz eléneklését követően vonultak ki a tavalyi évzárón felavatott Arany János-szobor ékesítette kollégiumi térre, ahol még hosszú percekig tartott az ilyenkor megszokott zsibongás, üdvözlés, fotózás, búcsúzkodás – közölte Tőkés László EP-képviselő sajtóirodája.
