A társadalmi béke biztosítéka: az autonómia
Közösségeink békés egymás mellett élésének garanciája az autonómiák közjogi rendszerének megteremtése.
Románia nemzeti ünnepén ismét itt a pillanat, amikor világossá tesszük: bár december 1-én az erdélyi magyar közösségnek nincs oka ünneplésre, tiszteletben tartjuk a román nép nemzeti érzéseit, és ennek szellemében továbbra is szorgalmazzuk az érdemi román—magyar párbeszédet közös dolgainkról. Ennek elsősorban alapvető közösségi jogunk, az önrendelkezés közjogi kereteinek megteremtéséről kell szólnia. A román állam legitimitását és szavahihetőségét, az erdélyi magyarok és románok közötti viszonyt nagyban meghatározza az, hogy Románia betartja-e a Gyulafehérvári Nyilatkozatban önként vállalt kötelezettségeket.
Meggyőződésünk, hogy a történelmi tények ismeretében egyetlen román elöljáró sem várhatja el, hogy közösségünk ünnepeljen Erdély elcsatolásának évfordulóján. Azonban a normalitás és békés együttélés egyik alapfeltételének tartjuk, hogy a román nemzetállam hivatalos ünnepén tartózkodjunk minden olyan megnyilvánulástól, mely a román közösség nemzeti érzéseit sérti. Ugyanakkor az is jogos elvárásunk, hogy a magyar közösséget se érje ilyen jellegű támadás – sem e napon, sem az előttünk álló centenáriumi események kapcsán.
Az Erdélyi Magyar Néppárt megalakulása óta a párbeszéd híve, és folyamatosan keresi a belföldi és külföldi lehetőséget arra, hogy az erdélyi autonómiatörekvésekről tartalmas érdemi vitát folytasson. Szomorúan állapítjuk meg, hogy a román hatalom visszautasítja a párbeszédet az autonómiáról. Ez pedig alapvetően antidemokratikus és feszültséget okoz.
Valljuk: önrendelkezésünk csak békés eszközökkel teremthető meg, oly módon, hogy mind a román, mind pedig a magyar fél tiszteletben tartja egymás közösségi identitását, kultúráját és történelemszemléletét – akkor is, ha ez utóbbi kapcsán ellentétes értelmezéseket vallanak.
A közelgő centenárium, egy esély és egy veszély egyidőben.
Arra törekszünk, hogy a közelgő centenárium az erdélyi magyarságra nézve ne csak egy veszélyt jelentő eseménysorozat legyen, hanem olyan lehetőség is, mely során közös problémáinkról beszélhetünk, a tabutémákat is beleértve. Azon leszünk, hogy önrendelkezési törekvéseinket a román közvélemény ne démonizálja, hanem belássa: autonómia-igényünk a román állammal szembeni lehető legerősebb lojalitási nyilatkozat, hiszen a különböző autonómia-formák – amelyek semmilyen körülmények között nem veszélyeztetik Románia területi egységét – az ország stabilitását és gazdasági fellendülését eredményezik, ahogyan ezt a működő európai példák is bizonyítják. Látnunk és láttatnunk kell: mindez nem csak az Erdélyben élő magyarság érdeke, amelynek tagjait a román államhatalom – jogaikban korlátozva – másodrendű állampolgárokként kezeli, hanem minden itt élő nemzeti közösség javát szolgálhatják. Ez ugyanakkor az európai közös érdek is, a stabilitás és a társadalmi jólét záloga.
A fentiek szellemében ismételten szorgalmazzuk: a román nemzeti ünnepet követően, induljon valódi párbeszéd közös erdélyi sorsunkat illetően.
Egyenes, tiszta beszédre és párbeszédre van szükség.
Közösségeink békés egymás mellett élésének garanciája az autonómiák közjogi rendszerének megteremtése.
A társadalmi béke biztosítéka: az autonómia!
Az Erdélyi Magyar Néppárt Országos Elnöksége
