Tavalyi mérleg és idei tervek az Érmelléki Gazdák Egyesületénél
Hétfőn délben sajtótájékoztatót tartott Nagyváradon az Érmelléki Gazdák Egyesülete. A szerveződés nevében Ványi Attila (Érsemjén) egyesületi elnök, Oláh József (Paptamási) alelnök, valamint Csomortányi István, az egyesület ügyvezető elnöke számolt be a szervezet 2015-ös tevékenységéről, ez évi terveiről.
A sajtótájékoztatón elsőnek Csomortányi István számolt be az egyesület létrehozásának körülményeiről, amelynek gondolata 2013 tavaszán született meg. Mint mondta, az alapítók egy olyan nonprofit szervezet kialakítását tűzték ki célul, amely az érmelléki kistérségben élő magyar gazdák tevékenységét hivatott támogatni. Céljuk az érmelléki gazdák által megtermelt áruk eladásának megszervezése, piacteremtés és magyarországi értékesítési lehetőségek keresése, kapcsolatteremtés a régió gazdái között, kapcsolatépítés és együttműködés magyarországi gazdaszervezetekkel, műtrágya, vetőmag, növényvédő szerek beszerzésében való segítség, szakmai konferenciák és képzések, tanfolyamok megszervezése támogatási, pályázati lehetőségek kiaknázásában való segítségnyújtás. Ugyanakkor a térségre jellemző szántóföldi, kertészeti, gyümölcs- és szőlőtermesztési kultúrák támogatása, az állattartással és méhészettel foglalkozó gazdák segítése is a célok között szerepel. Ezek jegyében – fejtette ki az ügyvezető elnök – hagyományteremtő szándékkal került megrendezésre novemberben Az Érmellék ízei és termékei nevet viselő kiállítás és vásár Nagyváradon, amelynek a Partiumi Keresztény Egyetem adott otthont. A termelői felhozatalt elsősorban a Partium, ezen belül az Érmellék sajátos élelmiszerfajtái és kézműves termékei alkották. A standokat nem csak az érmellékiek, de a szatmárnémetiek és a krasznaterebesiek portékái is tarkították. Szintén novemberben került sor a gazdaegyesület szervezte harmadik agrárkonferenciára is, amelynek ezúttal Bihardiószeg adott otthont (ezt megelőzően Nagyvárad és Torockó), és ahol a Debreceni Egyetem mezőgazdasági szakemberei mellett a Bihar Megyei Agrárkamara is képviseltette magát. Beszélt a magyarországi Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásáron (OMÉK) való részvételről, ahol mintegy 120 érmelléki és bihari gazda képviseltette magát, és amelyen minden elszakított országrész jelen volt, valamint a budapesti AGROmash expóról, amelyre idén január végén utaztak ki az érmelléki mezőgazdászok – mintegy százan – tapasztalatcsere céljából, immár második alkalommal. Említést tett az első albisi rozsarató és tarlóhántó fesztiválról, illetve arató bálról, a Magyarok Kenyeréhez való hozzájárulásról, valamint a tavasz folyamán szervezett tizenegy érmelléki településen tartott szakmai tájékoztató körútról is.
Az év utolsó és egyben a legnagyobb megvalósítása, hogy az egyesület kezdeményezője volt az első hazai mezőgazdasági szervezeteket tömörítő szövetség megalakításának (Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületeinek Szövetsége néven), amely ma már 21 kistérségi egyesületet tömörít.
Az Érmellék ízei és termékei nevet viselő kiállítás és vásár hozadékaként elkezdték az Érmelléki Minőségi Termék márka levédésének procedúráját, amely a kisrégió minőségi termékeit öleli fel. A márka használatára egy egyszerű engedély szükségeltetik majd az Érmelléki Gazdák Egyesületétől.
A márkanév szimbóluma egy búzavirág, mely jellemző gyógynövénye a térségnek és, mely barátságos és egyszerű, de esztétikus megjelenésével szerethető jelképe lesz a jó minőségű érmelléki termékeknek.
Ványi Attila egyesületi elnök valamint Oláh József alelnök a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökségtől (APIA) általi támogatások késéséről számolt be, valamint a tavalyi év aszálykárainak következményeiről. Mint mondták, a késés a gazdaegyesület egységes fellépését igényli.
A februári hónap folyamán a Debreceni Egyetem szakemberei képzéssorozatot indítanak az egyesület mezőgazdászai és állattartói számára, amelyre első alkalommal a szilágysági Kémeren kerül sor, ezt követi majd Nagykároly és Érmihályfalva a sorban. Oláh József hangsúlyozta a piac hiányát, amellyel majd minden kultúrát termesztő mezőgazdász küzd. A piacteremtés és felkutatás a legnagyobb probléma, hisz a hajdani érmihályfalvi konzervgyárnak jelenleg még a 10 százaléka sem működik. Ugyanakkor a megelőlegezett műtrágyák és a növényvédő szerek árának visszatérítése is folyamatos kockázati tényezőt jelent az aszályos időjárás miatt. Mint mondta, az Érmelléken reménykeltő, hogy a zöldségtermesztésen belül az uborkára és a fűszerpaprikára van kereslet.
Ebben az esztendőben is tervben van a rozsarató és tarlóhántó fesztivál megszervezése, valamint egyéb hagyományos rendezvények, amelyeket az Érmelléki Gazdák Egyesülete szervez és bonyolít – zárta Ványi Attila a beszámolóját.
Az Érmelléki Gazdák Egyesülete
(Fotó a főoldalon: Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a Hetei borpincészet remekét kapja Seres Ferenctől, az Erdélyi Magyar Néppárt Szatmár megyei elnökétől – OMÉK.)
