A Köröstárkányi Verbőczy Kálmán Ifjúsági Cserkész Egyesület szervezésében immár tizenharmadik téli táborát tartotta meg az Aranyos völgyében január 11-14 között a a 153-as számú Verbőczy Kálmán cserkészscsapat. A táborban köröstárkanyi, kisnyégerfalvi, zilahi, tóti és budapesti cserkészek és cserkészjelöltek vettek részt.
Budapestről a 903-as számú, Prohászka Ottokár püspök nevét viselő cserkészcsapat vett részt a táborozáson, Zilahról a 84-es számú, Fábián Béláról elnevezett cserkészcsapat érkezett, míg a Bisztra-melléki Tótiból az újjászerveződő 101-es számú, Szent Istvánról elnevezett cserkészcsapat vett részt, Miklós Geréb tiszteletes vezetésével.
A sok helyről, és nem kis távolságból érkező cserkészcsapatok Köröstárkányban gyülekeztek, majd onnan busszal indultak tovább egyenesen az Aranyos völgyébe, a táborozás helyszínére. A tábornak az itt található, a nagyváradi Ady Endre liceum tulajdonát képező menedékház adott otthont. Az érkezést követően a köröstárkányi csapat, és egyúttal a tábor vezetője, Egyed Csaba ismertette a tábori rendartást, és a konyhai beosztást. A cserkészek minden nap saját kezüleg készítették el reggelijüket, ezután következhetett a szánkózás, síelés, napközben pedig a korosztályokra felosztott csoportokban megtartott cserkészfoglalkozás. Esténként társasjátékokkal zárták a napot, lefekvés előtt nem maradhatott el a közös ima sem, péntek este pedig a hagyományos tábortűz köré ülhettek a csekészek és cserkészjelöltek.
Szombat hajnalban fél háromkor a cserkészinduló ébresztette a táborlakókat, 10 perc készülődésre szánt idő után pedig már indultak is az éjszakai túrára. A behavazott, fagyos fenyőerdőben 14 kilométert teljesítve, reggel öt órára vissza is értek a táborba, példát mutatva helytállásból és csapatszellemből.
Vasárnap, a tábor zárónapján még jutott idő egy alapos szánkózásra, majd az ebédet követően a csapat Tárkányba indult, ahol az időközben összerázódott csapat részei búcsút vettek egymástól, megerősítve a régi, és megkötve új barátságokat, feltöltődve, és friss élményekkel gazdagon, a mielőbbi viszontlátás reményében utaztak haza.
B. B.
