Tévhitek (10.)
Miként is határozza meg a kéziszótár a tévhit fogalmát?
Valamiről tévesen, helytelenül kialakított felfogás, vélemény, hit. Helyben vagyunk, mert ez a definíció magában hordozza mai jegyzetünk mondanivalóját: létezhetnek olyan „helytelenül kialakított felfogások”, azaz tévhitek, amelyekről idővel lekopik a „tév”, és marad pusztán a „hit”. Azaz nem tudjuk hitelt érdemlően igazolni a kialakult felfogás helytelenségét, ezért kénytelenek vagyunk elfogadni azt helyesként, vagyis elkezdünk tántoríthatatlanul hinni benne. Majd pedig tényként kezelni.
Tele volt azzal a napokban a sajtó, hogy november 15-én, „születésének 440. évfordulóján felavatták Bethlen Gábor erdélyi fejedelem egész alakos szobrát Marosvásárhelyen”. (Az avatásról szóló tudósítások, illetve az azt követő kommentárok olvastán egyértelművé vált, hogy az örömteli eseménybe sok üröm is vegyült, egyrészt mert a világjárvány miatt a hatóságok nem engedték ünnepelni azokat, akik nagyon várták már ezt a szobrot, másrészt meg azért, mert a politikusok – járvány ide, járvány oda – ezt a sikert is alaposan kisajátították maguknak, egyesek választási kampánylózungokat is hangoztattak.) Ennek ürügyén felemlegették azt is, hogy „november 15-e, a fejedelem születésnapja egyben a magyar szórvány napja is”, mert erről egy 2015-ös országgyűlési határozat rendelkezik. A törvényerejű határozatot az év november 3-án fogadta el a magyar parlament, mégpedig a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma javaslatára. RMDSZ-aktivisták siettek emlékeztetni, hogy az indítvány mögött az ő pártjuk áll, mivel annak 2011. évi nagyváradi kongresszusán nyilvánították „Bethlen Gábor erdélyi fejedelem születésének és halálának napját a magyar szórvány napjává” – ahogy a bukaresti rádió magyar adása fogalmazott a minap. Ezt terjesztette ki a magyar törvényhozás össznemzeti jeles nappá, igaz, némiképp másként fogalmazva: „Az Országgyűlés a határon túli magyarság iránt viselt, az Alaptörvényben rögzített felelősségnek megfelelve november 15-ét, Bethlen Gábor erdélyi fejedelem születésének napját a Magyar Szórvány Napjává nyilvánítja.”
Aki eddig figyelmesen olvasott, észrevehette: a fejedelem haláláról nincs szó a határozatban, hanem csakis a születése napjáról. Holott az előbbi legalább biztos! Mert hogy mikor született, azt máig nem sikerült dokumentálni… Gyulafehérváron hunyt el 1629. november 15-én, de hogy pontosan mikor született, azt az igényesebb lexikonok és történelemkönyvek csak így tüntetik fel: 1580 novemberében, Marosillye várában. Nem maradt fenn ugyanis dokumentum, ami igazolná, hogy 15-én született, a hónapot is csak úgy „számolták ki” korabeli írásokból a történészek. Egyik legkorábbi és legjelesebb életrajzíró, Angyal Dávid is csak ennyit ír 1899-es munkájában: „Bethlen Gábor Illyén született 1580-ban.” Egyes vélekedések szerint Szekfű Gyula volt az, aki 1580. november 15-ére időzítette a későbbi fejedelem születését, s utána más történészek is ezt a dátumot vették át, olyannyira, hogy ma már kimondhatjuk: közmegegyezés, sőt mint láttuk, törvény statuálta igazodási ponttá azt, ami talán mégiscsak „tévhit”…
De ha már a halál is szóba jött, a „tévedések végjátéka” jeligével említsük meg: pár napja a nagyváradi magyar napilapban nekrológ jelent meg dr. Demjén Lászlóról „múlt heti elhunyta” kapcsán, ami azért borzasztó kínos, mert nevezett egykori sportember, majd sportkrónikás már évek óta halott. Nem kisebb egyéniség, Tomes János távozott az élők sorából egy héttel ezelőtt, vele tévesztették össze, neki járt volna ki egy tisztességes nekrológ, de ez elmaradt. Amiként a hibaigazítás és bocsánatkérés is…
Dénes László
