Tízezer facsemetét juttatott a gazdáknak az Érmelléki Gazdák Egyesülete
Tízezer erdészeti facsemetét adományozott az Érmelléki Gazdák Egyesülete azoknak az albisi gazdáknak, akik rossz fekvésű, kevéssé kihasznált mezőgazdasági területeiket jövőbe mutató módon szeretnék művelés alá vonni. Az Érmellék földrajzi adottságai mellet nem kevés olyan parcella van a gazdák birtokában, ahol a nagyüzemi kultúrákat nem lehet haszonnal művelni. Ezek a parcellák éppen adottságaiknál fogva kívánják az erdősítést, amely szinte az egyedüli racionális, és hosszú távon is hasznos művelési mód. Az albisi határban most telepített fák kézzel fogható bizonyságai lesznek ennek a szemléletmódnak.
Az Érmelléki Gazdák Egyesülete ezeket szem előtt tartva csertölgy, vörös tölgy, és akác csemeték telepítésébe fogott, a programra jelentkezők parcelláin. Azért is esett a választás ezekre a fajtákra, mert míg a tölgyfélék őshonosnak számítanak tájainkon, addig az akác 250 esztendeje van jelen tájainkon, a hosszú évszázadok alatt szerves részévé válva az Érmellék képének, a magyar falvak mindennapi életének. Többcélú hasznosítása, és gyors növekedése folytán hamar kézzel fogható hasznot is hajt, ami az elszabadult tűzifa árak mellett könnyebbséget is jelent a zömmel fával fűtő háztartásoknak. A jó minőségű tűzi és épületfát adó akác egyben az akácméz termeléséhez is elengedhetetlen, így nem véletlen, hogy a mézipari lobbi nem is olyan régen szabályos irtóhadjáratot folytatott ellene, brüsszeli befolyását is latba vetve. A támadást szerencsére sikerült meghiúsítani, így a kínai, és más, Európán kívüli, sokszor hamisított mézeknek minőségi konkurenciát jelentő Kárpát-medencei magyar akácméz megmenekült, tájainkon is komoly bevételi forrást jelentve a termelők számára.
Nem lehet eléggé hangsúlyozni az erdőtelepítés fontosságát egy olyan országban és kistérségben, ahol mindenki csak kitermeli és letarolja az erdőket, sokszor a fokozottan védett területeket sem kímélve. Az erdősítéssel a programhoz csatlakozó gazdák a mára létkérdéssé vált klímavédelemhez is hozzájárultak. Közismert, hogy az erdős területek sajátos mikroklímát hoznak létre környezetükben, vízmegtartó, talajmegtartó tulajdonságaikkal csökkentik a klímaváltozás káros hatásait. Az Érmelléken a XIX-XX század nagy méretű erdőirtásai, majd a mocsarak lecsapolása sok kárt okozott, amit most részlegesen lehet ellensúlyozni az eredetileg is erdős, meredek, másra nem is hasznosítható parcellák visszaerdősítésével.
Az érmelléki, de általában a romániai gazdák sincsenek könnyű helyzetben, ha félreeső, erdőszéli parcelláikat szeretnék hasznosítani. A hatóságok felelőtlen és nemtörődöm hozzáállása miatt gyakori vadkárok veszteségessé teszik a termelést, ha viszont erdősíteni szeretnék az adott területeket, a lehetetlen romániai viszonyok akadályozzák a tervezhető, kiszámítható gazdálkodást. Az a helyzet áll fenn ugyanis, hogy miközben az állam semmilyen támogatást nem nyújt a saját területeiken erdősíteni szándékozó gazdáknak, erdészeti engedélyhez köti a saját területről történő fakitermelést, aminek hiánya komoly összegű bírságot is vonhat maga után. A törvényi szabályozás hiányossága itt is visszaüt, és szokás szerint a nem rablógazdálkodásban gondolkodó, tisztességes gazdákat sújtja elsősorban, míg mások meggazdagodnak egész erdők kiirtásából.
Az Érmelléki Gazdák Egyesülete ezzel az erdősítési akcióval bátorítani és ösztönözni szeretné az ökológiai szemléletmód elterjedését, és igyekszik minden eszközzel segítséget nyújtani a benne résztvevő gazdák számára.
Az Érmelléki Gazdák Egyesülete