Több község, több lehetőség, több magyar polgármester
Lakossági fórumot tartott Székelyhídon az Erdélyi Magyar Néppárt helyi szervezete, Csomortányi István megyei elnök részvételével. A fórum témája: megoldáskeresés a kommunista rezsim idején Székelyhídhoz csatolt települések önállóságának visszaszerzésére. Külön községek újraalakulása, mind politikai, mind gazdasági szempontból előnyös lenne valamennyi település számára, ugyanakkor Székelyhíd városi státuszát sem veszélyeztetné.
Romániában, 2007-ben 2854 községet tartottak nyilván, amelyekhez összesen 12 483 falu tartozott. A ma is fennálló közigazgatási rendszert a Ceausescu-diktatúra idején, 1968-ban vezették be. A települések önállóságának elvétele a falurombolás, a vidéki közösségek felszámolásának bevált módszere volt és sajnos az ország területén még ma is vannak olyan községek, amelyek 10-12 települést foglalnak magukba.
Azok az önkormányzatok, amelyekhez több falut is hozzácsatoltak, nem tudnak kellőképpen odafigyelni a közigazgatásilag rájuk bízott települések gondjaira-bajaira – mondta Csomortányi István. Székelyhíd városához öt falu tartozik. Közülük Nagykágya és Csokaly, valamint Érköbölkút és Hegyközszentmiklós alkothatnának egy-egy új községet. Utóbbihoz, amennyiben a helyiek úgy látják jónak, Érolaszi is csatlakozhatna. Nem igaz az, hogy életképtelenek lennének az új községek, hiszen önállóságuk folytán sokkal több költségvetési forráshoz juthatnak, mint jelen formában, sőt, elmondható, hogy eddig egy sor olyan fejlesztéstől estek el, melyekre községek pályázhattak, de városok nem. Kicsit olyan a helyzet, mint Székelyföld autonómiájával, ahol a korrupt és hanyag bukaresti vezetés azzal érvel, hogy az autonóm terület nem tudná fenntartani magát, holott közgazdászok számításai alapján beigazolódott, ott is sokkal többől gazdálkodhatnának, ha nem függnének a központtól – összegezte a megyei elnök. Az önállósodás Székelyhídnak is csak előnyöket hozna, hiszen egy sor olyan feladatot venne le az önkormányzatról, amelyekkel szemmel láthatólag nem tudnak megbirkózni.
A jelenlévők elpanaszolták a tarthatatlan állapotokat: Érköbölkút és Érolaszi arculata egyre siralmasabb képet mutat, a vízhálózat bővítését, az aszfaltozásokat és felújításokat átgondolatlanul, hanyagul és drágán végzik. A székelyhídi lakossági fórumokon Béres Csaba polgármester alig tesz említést a hozzájuk tartozó falvakat érintő gondokról miközben a nagy történelmi múlttal rendelkező érmelléki kistelepülések napról napra halódnak.
Rhédey Emília, a Néppárt helyi elnöke hozzáfűzte: Székelyhíd a jelenlegi polgármester pártjának, illetve megyei vezetőinek „gyarmata”, így már az önállósodás korábbi felvetődésekor bizonyos politikai körök a jól bevált megfélemlítés és félrevezetés eszközeihez nyúltak. Félő, hogy a falvakat, az embereket megpróbálják majd egymás ellen fordítani, vagy a munkahelyeiken keresztül zsarolni az ismert forgatókönyvek szerint.
Mindezek ellenére a különváláshoz aláírásgyűjtésbe kezdenek. A lakosság akarata felülírhatja mind a helyi, mind a megyei szintű politikai és gazdasági érdekeket. A néppárt megszervezi az aláírásgyűjtést, majd kellő támogatás esetén határozattervezetet nyújtanak be, melyről a helyi döntéshozó testület szavaz és az alapján a székelyhídi helyi tanács írhatja ki a népszavazást – összegezte Csomortányi István. A sikeres népszavazást követően a törvényalkotóknak kell véglegesíteni a létrejövő települések önállóságát.
Az Erdélyi Magyar Néppárt sajtóirodája
