Történelmi kúriák megújulása és pusztulása az Érmelléken
Napjainkban az Érmelléken sok műemlék értékű templomot, kastélyt, kúriát újítottak fel. Egyeseket egyházi alapítványok segítségével, másokat megyei, önkormányzati pénzekből vagy határon átívelő projektekből sikerült megmenteni. Múltat konzerválni minden időben dicséretes dolog volt. Főleg manapság, amikor a nemzetek eszmei értékei, sajátosságai kezdik értéküket veszíteni ebben a nagy képlékeny, határok nélküli egyvelegben.
Az Érmellék gazdag történelmi hagyatékának egy részét nehezen sikerül visszaállítani. Sokat vajúdott-vajúdik felettük a mindenkori közigazgatás, de mára már teljes pompájában áll az ottományi Komáromi kastély, a gálospetri Fráter-kúria, sőt a székelyhídi Stubenberg-féle grófi fészek is, valamint a bihariószegi Zichy kastély is visszanyeri lassan eredeti formáját. A barantói (Érsemjénhez tartozik) Csiha-udvarház, a nagykágyai Pongráczok ősi fészke és számos régi műemlék templom is teljes pompájában díszíti a vidéket. Érmihályfalván is megmentésre került az egyik Stubenberg-féle grófi lak (az egykori Gostat-irodaház), de arculatára nem voltak tekintettel a mai idők mesterei. Az érköbölkúti Dráveczky-kúriát örököse úgy mentette meg az enyészettől, hogy szimbolikus áron adta el – karbantartás ellenében – egy jóravaló gazdának.
A mihályfalvi Bernáth–Bujanovics kastély aggodalomra ad okot, hiszen a nemrégiben lezárult visszaszolgáltatási per kimeneteleként a Bujanovics család javára döntött a bíróság. Ennek következményeként a hatalmas kétszintes épület már több esztendeje áll üresen. Azóta állaga folyamatosan romlik, a hozzátartozó angolpark pusztul.
Elveszettek és veszendők
A restitúciós törvények útvesztőinek „köszönhetően” olyan épített örökségeink mentek tönkre és adták meg magukat az enyészetnek, amelyeket soha többé nem lehet pótolni. Ilyen volt az egyik gálospetri Dráveczky-kúria is, amely néhány évvel ezelőtt pusztult el. Az érkenézi Szlávy-erőd megmentésére sem történtek erőfeszítések, végleges pusztulása még a kommunista érában következett be. Egyetlen „bástyaszem” őrködik még belőle a falu felett. Az érköbölkúti Bónis-kúriát csak még jobban kikezdte az idő, mióta elköltözött belőle a helyi iskola. Csokalyon is sok szép 19. századi udvarház van romos állapotban. Az érkeserűi Kuthy-ház még legutóbb is lakatlanul, málladozva várta a szebb jövőt, hasonlatosan az Stubenberg grófok albisi vadászlakához, amelyhez fogható szépségű erdei kastély nincs is a környéken. Érsemjén központjában a Fráterek ősi fészke még áll, de állaga annak sem tart ki sokáig, ha a helyi önkormányzat nem veszi kézbe a sorsát.
Az asszonyvásári kúria tragédiája
Az asszonyvásári Fráter-kúria elvesztése az egyik legfájóbb pontja a mai Érmelléknek. Története úgy kezdődött, hogy hajdanában Fráter Pál 1582-ben Báthory István fejedelemtől kapta adományképpen Boldog Asszony Vásárát (Forum Reginae). Fia, Fráter István 1600 körül kastélyt épít magának a településen, melyet mintegy 250 esztendő múlva a birtokkal együtt egy későbbi Fráter Pál (1807–1867), Bihar vármegye főjegyzője, 1848-ban a premontrei rendnek adományoz.
Kordics Imre nagyváradi helytörténész a kúria drámájáról intő példa gyanánt ekképpen ír: „Az épített örökségünk védelmében sokszor hangoztatott kívánalmaink nem mindig találnak megértésre. Meg kellene értenünk, hogy épített környezetünknek identitást megőrző ereje, településképi, településtörténeti jelentősége van. Büszkék kéne legyünk rá, hogy az a kastély, kúria, magtár, pince, vagy bármi más ott van, és csak nekünk van. (…)
Megmentése nemcsak hatósági feladat, hanem a falu közös ügye kellett volna, hogy legyen. (…) A 38 /15 méteres, tizenhárom teremből álló épület klasszicizáló barokk kocsifelhajtója, a két tornyot utánzó kupolás épületrész egy mozgalmas összhatást, szimmetrikus főhomlokzatot hozott létre.
Itt az Érmellék egyik legszebb kúriája pusztult el. Egyben a premontrei prépostág épített örökségének egy része veszett oda az ismert restitúciós eljárások miatt (…).”
Sütő Éva
(Főoldalon: az asszonyvásári Fráter-kúria – Kordics Imre gyűjteményéből)
