Tulipános baklövészet
„Nagy természet-, és állatbarát vagyok. Több, mint 15 éve folyamatosan járom a világot, nagy világutazónak tartom magam, életem egyik nagyon fontos részét képezi. Az egyik legnagyobb hobbim a horgászat, amely fontos szerepet játszott abban, hogy a vízügy szakterületére léptem. A sporthorgászatért, a természetjárásokért vagy a vadvízi evezésért is rajongok”.
Akár találós kérdés is lehetne, kitől származik az idézet, de mivel már többször foglalkoztunk Pásztor Sándor, a Bihar Megyei Tanács RMDSZ-es elnökének nem éppen olcsó időtöltéseivel, és az általa irányított megye nem kimondottan fényes fejlődési mutatóival, az olvasónak könnyű dolga van. A partiumi megye vezetője most ismét a sajtó egy részének célkeresztjében van, ami eléggé találó kifejezés egy olyan egzotikus tájakon vadászgató közszereplőre nézve mint ő. A bilit ezúttal a Bihar megyei USR színeiben nagyváradi önkormányzati képviselői posztra pályázó Flavius Bunoiu (a megyeszékhely kulturális központjának volt igazgatója) borította ki, aki blogbejegyzésben foglalkozott Pásztor legutóbbi egzotikus vadászkalandjával.
Az még csak a megmosolyogtató kategóriába tartozna, hogy dél-afrikai szafariján Pásztor Sándor mint „ Sandor Pasztor from Hungary” mutatkozik be a vadásztársaság weboldalán. Betudhatjuk ezt annak, hogy a Dél-afrikai Köztársaságban sem biztosan jó belépő a román útlevél, még akkor sem ha az illető egyébként magas funkciót tölt be hazájában. Az már kevésbé vicces, hogy a vadászat mintegy 3000 euróba került, és akkor még nem is említettük az utazás, a szállás, az étkezés költségeit.
Az is igaz ugyanakkor, hogy Pásztor költséges, kritikusabb emberek szerint a szemtelen újgazdag rongyrázás kategóriába tartozó időtöltései (melyekkel portálunk is foglalkozott) akár hidegen is hagyhatnák az átlagembert, ha nem merülne fel két fontos kérdés:
- Miből telik a politikusnak ilyen méregdrága szafarikra, nyaralásokra, kiruccanásokra? Egyáltalán hogyan magyarázza feltűnő vagyonosodását?
- A nagyváradi nemzetközi (?) repülőtér körüli botránysorozat, a megye fejlődésének stagnálása, a 2016-os ígéretek be nem tartása, a megye magyarságának időnkénti megalázása, és a PSD-s katasztrófakormányzás helyi szintű kritikátlan támogatásának fényében úgy érzi-e Pásztor Sándor, hogy teljesítményével arányos a fizetése, és megérdemelten vakációzik drágábbnál drágább helyeken?
- Kérdezhetnénk azt is, hol van a „respekt”, amikor Pásztor úr aláírásokért házalva kopogtat be egyszerű, munkában megöregedett és tönkrement emberek otthonába, akik életükben még egy kirándulásra sem jutottak el, de újra meg újra megszavazzák a Pásztor féléket fényűző életmódjukkal együtt, annak reményében, hogy majd csak betartanak valamit választási ígéreteikből … Van-e valós tisztelet, vagy csak a feneketlen bendő és a mérhetetlen cinizmus van?
Természetesen ezekre a kérdésekre az érintettől nem számítunk válaszra, de a válaszokat megadhatjuk mi magunk is saját magunknak, és akár véleményt is mondhatunk majd az urnáknál. Addig meg nézegethetjük az egzotikus utazgatások fotóit, vagy böngészhetjük Pásztor úr legfrisebb vagyonnyilatkozatát.
K. Szalárdi István / ittHON.ma
