Tulipános népmesék: elhazudott választási ígéretek Bihar megyében
Portálunk egy több részes cikksorozatban szeretné a választások előtt tájékozódni akaró választópolgárok elé tárni, mit ígért meg Pásztor Sándor és csapata 2016-ban, (sok esetben már évtizedes ígéreteket felmelegítve) és mennyi valósult meg a nagyhangú ígéretekből. Igyekszünk minden nagyobb, közérdeklődésre számot tartó üggyel, ígérettel foglalkozni, részletesen bemutatni mit ígértek, mi az ami megvalósult belőlük és mi az, ami nem. Arra kérjük olvasóinkat, ha az adott cikkben szóba kerülő ügyekről friss információval rendelkeznek, azt osszák meg velünk az erintoszerkesztoseg@erinto.ro e-mail címen, hiszen ezek a kampányígéretek és mindaz ami lett vagy nem lett belőlük mindannyiunkat érintenek, sokszor a lehető leghúsbavágóbb módon.
A révi Zichy menedékház ügye
Minden természetszerető bihari ember, aki járt már Réven, ismeri az ottani menedékházat, tud valamit történetéről. 1905. március 5-én megalakult az Erdélyi Kárpát Egyesületrévi osztálya, melynek elnöke ifj. gróf Zichy Ödön lett, ügyvezető elnöke dr. Veress István református lelkész, barlanggondnok Handl Károly lett. Az EKE kérésére gróf Zichy Ödön egy turistavendéglőt építtetett az egyesület számára a barlang mellett; ezt 1905. augusztus 27-én avatták fel. A révi barlangot az ő tiszteletére nevezték el Zichy-barlangnak. A révi osztály még 1906-ban megépíttette a hidat a Sebes-Körösön, s a következő évben vasúti megállót létesítettek a túloldalon, 200 személyt befogadó várócsarnokkal. Az 1909. évi közgyűlés jelentése szerint gróf Zichy Ödön felépíttette a turistavendéglő mellé az emeletes, 14 szobás Lujza lakot. Az épületegyüttes a kétszeri impériumváltás, a második világháború és az államosítás után is eredeti célját szolgálta, majd a rendszerváltás után a terület teljes egészében visszakerült a Zichy-birtokot korábban megvásárló Mateescu család örököseinek tulajdonába, a menedékházat pedig a család örököseként Clitus Lucian Radu bukaresti tanár 2006-ban, peres úton szerezte vissza az államtól. A menedékházat több vállalkozás is működtetni próbálta, kevés sikerrel. A fokozatosan leromló állagú épületet 2007-ben vette meg a Bihar Megyei Tanács, amely terveket is készíttetett felújítására, de ezekből végül semmi sem valósult meg.
2016-os kampányában Pásztor Sándor az RMDSZ Bihar megyei tanácselnök jelöltjeként többek között a megyei turizmus fejlesztését ígérte meg. Mivel a révi cseppkőbarlang és környéke országos szinten is a legnépszerűbb turisztikai célpontok közé tartozik, evidens volt, hogy felújítják az időközben teljesen romossá vált menedékházat.A felújítást egy a magyarországi Körösszegapátival közösen 2017-ben leadott HU-RO-s pályázat keretében képzelték el, amit meg is nyertek. A partnerség keretében az összesen 2,5 milliós összegből a révieknek jutó 1,2 millió euróból nem csupán a menedékház teljes felújítására jutott volna pénz, de egy fazekasház keretében felélesztették volna a nagy hagyományokkal bíró révi fazekasságot is. A megyei és az országos magyar nyelvű sajtó többször is cikkezett a tervekről, de 2018 nyaráig csupán egy projektindító konferenciáig jutott az ügy, igaz arról az RMDSZ-es pártsajtó minden szegmense szuperlatívuszokban fogalmazva számolt be. „Bihar megye éllovas a pályázatokban”, „Nagyszabású beruházások Réven”, „Kezdődik az átalakulási folyamat”, „Visszaadják a régi dicsőséget”, ilyen és ehhez hasonló szalagcímek hitették el az olvasókkal, hogy minden a legnagyobb rendben és azt is megtudhattuk, hogy 2020-ra el is készülnek a munkával. Közben telt múlt az idő, eljött 2019, majd 2020 is, de a révi menedékház környékén egyetlen téglát sem tett arrább senki, a hangzatos tervekből semmi sem valósult meg. Történt ez állítólag azért, mert bár a Bihar Megyei Tanács kiírta a közbeszerzési eljárást, egyetlen reménybeli kivitelező sem jelentkezett a munkára.
Rév vagy Körösfő?
A Bihar Megyei Tanács 2020 május 21-én online megtartott rendes ülésén a Pásztor Sándor által beterjesztett 13-as napirendi pont a menedékház újjáépítésének gazdasági-technikai paramétereinek aktualizálásáról szólt, amit annak rendje és módja szerint meg is szavazott a tanács. A kérdés csak az tudják-e mit szavaztak meg, hiszen a megyei tanács weboldalára feltöltött, és azóta is elérhető kétnyelvű jegyzőkönyvben a román változatban Rév szerepel míg a magyar változatban a Kolozs megyei Körösfő. Íme:
Ha a menedékház kálváriáját, a körülötte zajló szerencsétlenkedést humorral szeretnénk oldani, azt mondhatnánk, rájöttünk miért nem jelentkezett egy kivitelező sem a munkára: mind elmentek Körösfőre. Ha viszont olyan komolyan vesszük a kérdést, mint amilyen komolysággal felveszik a fizetést a megyei tanács alkalmazottai, rákérdezhetünk: nem volt egy olyan magyar ember sem Pásztor Sándor környezetében aki tudta volna, hogy Vadul Crisului az magyarul Rév, nem pedig a kalotaszegi Körösfő? Elolvasta-e egyáltalán bármelyik RMDSZ-es magyar nemzetiségű megyei önkormányzati képviselő, hogy mit szavazott meg? Költői kérdések. Ami tény, hogy 2020-ban, két évvel a nyertes pályázat után a menedékház körül minden változatlan, a romok mementóként hirdetik mennyire lehetett hinni a hangzatos ígéreteknek, és mit is jelent valójában az a kijelentés Pásztor Sándor szájából, miszerint „visszahelyeztük a megyét a turisztikai térképre”. Katasztrófaturisták előnyben.
K. Sz. I.
