Újabb porladó monstrum, ezúttal az Érmelléken

Újabb porladó monstrum, ezúttal az Érmelléken
2009 elején a Boc-kormány úgy döntött, finanszírozni fogja a Bihar megyei Székelyhíd és Érmihályfalva körgyűrűjének a megépítését. A beruházás akkori mentora Cseke Attila szenátor volt, aki 2012-re ígérte a körgyűrűk átadását, a négy évvel ezelőtti kampányidőszakra való tekintettel.

 

A székelyhídi beruházásra mintegy 32, míg a mihályfalvira 10,5 millió eurót szánt-ígért a kormány. A határ menti két városka teherforgalma évről évre növekvő tendenciát mutat. Ha valamilyen csoda folytán Románia belépne a schengeni övezetbe, még inkább megnőne a forgalom – hangzott a motiváció valamennyi Bihar megyei sajtótájékoztatón és választási kampányon. Egy ilyen kortesidőszakban még Cseke szülővárosa, Margitta is szóba került mint körgyűrűre esélyes város, de mint lenni szokott, a 2012-es kampány után derült ki, hogy ígéret szép szó… A három település közül csak Székelyhíd kezdhette meg az elterelő út kiépítését.

A szakasz hosszát mintegy hét kilométerre tervezték, amely Nagyvárad felől észak felé tartva Nagykágyánál tér le az országútról, majd átszelve a margittai utat, Kiskerekinél csatlakozik vissza a 19-es számú műútra.

körgyűrű székelyhíd 1A beruházás a szállítási minisztérium hatásköre volt, és 85 százalékban uniós pénzből finanszírozták (volna). A körgyűrű tervrajza tizennégy hidacskát, négy körforgalmat és egy vasúti felüljárót foglalt magába. Az objektum utolsó átadási határidejét 2015 decemberére tolták ki, de tavaly nyáron még a munkálatok felénél sem tartva a fővállalkozó spanyol cég, na meg egy alvállalkozó margittai (Via Vita Kft.) egyik napról a másikra kivonta munkagépeit a területről, és eltűntek, mint szürke szamár a ködben. Azóta a porladó félkész utat benőtte a gaz, a vasúti felüljáró tartópillérei pedig monstrumként meredeznek az ég felé. A befejezéshez új közbeszerzési kiírás és új pályázat kellene, de a felelős minisztériumnak a semmibe vezető erdélyi autópályaszakaszok sem jelentenek gondot, nemhogy egy kisváros körgyűrűje.
A projekttel járó földkisajátításokról csak annyit, hogy jóval a piaci ár alatt állapították meg a szántó- és belterületek értékét. Az ügyben hozzávetőleg kétszáz kiskereki és székelyhídi földtulajdonos érintett, akik felháborodva fogadták a területeikért ajánlott nevetséges összeget. Arra játszva, hogy az embereknek úgy sincs pénzük pereskedni az állammal, 0,85 lejben állapították meg a területek négyzetméterenkénti csúfságos árát – a terület minősítésétől és minőségétől függetlenül –, a dél-romániai 7-8 eurós kártérítésekhez képest.
Joggal tevődik fel a kérdés: ilyenkor Erdély nem román föld?
Sütő Éva 
(ittHON.ma)
Facebook
Érintő hírportál