Üres RMDSZ-es propaganda az Úz-völgye kapcsán
Február hónap közepén bejárta a Kárpát-medencei magyar sajtót az a hír, hogy kötelezettségszegési eljárás keretében kéri az Európai Bizottság Romániától a gyűlöletbeszédre vonatkozó uniós jog átültetését.
Ezt a „kérést” az RMDSZ propagandagépezete verte akkor nagydobra úgy, hogy egyszerűen összekötötte az Úz-völgyi magyar katonatemető román megszállása és meggyalázása, a szélsőséges román nacionalisták magyarellenes akcióinak ügyével. Mintha az EB felszólítása, illetve a hivatkozott kötelezettségszegési eljárás az Úzvölgyén történtek hatására indult volna meg. (Nota bene: Úzvölgye a neve a mára már elnéptelenedett Hargita megyei hegyi településnek, amely az Úz patak, a Tatros mellékvize felső folyásánál, azaz az Úz-völgyében található.)
Még a Magyar Távirati Iroda is igyekezett óvatosan fogalmazni: „Az Európai Bizottság (EB) már tavaly októberben kötelezettségszegési eljárás keretében szólította fel Romániát a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos uniós jog átültetésére – közölte keddi hírlevelében a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ). A közlemény szerint ez az EB egy válaszleveléből derült ki, miután az RMDSZ és a Fidesz-KDNP európai parlamenti (EP-) képviselői kétszer is írásbeli kérdéssel fordultak az EB-hez az úzvölgyi katonatemetőben 2019-ben történt erőszakos eseményeket követően. Vincze Loránt RMDSZ-es EP-képviselő szerint a mostani, második válasz első alkalommal állapítja meg, hogy az EB beavatkozhat azokban az esetekben, amikor egy tagállam szisztematikusan nem tartja be az uniós jogot, vagy ha a nemzeti jogszabályok nem felelnek meg az uniós jognak, ugyanakkor azt is leszögezi, hogy az uniós jog helytelen alkalmazásának egyedi eseteit nemzeti szinten megfelelőbben lehet kezelni.”
Aki figyelmesen olvasta, rájöhetett: az EB egyik dokumentumában sem szerepel maga az Úz-völgye vagy az úzvölgyi magyar temető. Csupán Vincze Lóránt, az RMDSZ európai parlamenti képviselője igyekezett összefüggésbe hozni a román nacionalisták úzvölgyi akcióit és az ezek körül támadt magyarellenes kirohanásokat a Bizottság intésével, noha az unió dokumentumaiban még csak utalás sem történik a Hargita megyei eseményekre és az etnikai hátterű incidensekre.
Brüsszeli bürokraták erősítették meg erdélyi polgárok érdeklődésére, hogy egy hónappal ezelőtt valójában nem történt semmilyen áttörés. Csupán a szokásos hivatali ügymenet során az Európai Bizottság egy-egy emlékeztető formális levelet küldött néhány tagországnak. Ebben felszólítja a felsorolt tagállamokat, hogy legyenek már szívesek összhangba hozni a saját jogrendjüket az uniós jogrenddel, a tekintetben, hogy üldözni és büntetni lehessen a gyűlöletbeszédet és a gyűlölet-bűncselekményeket („Combatting racism and xenophobia: The Commission calls on BELGIUM, BULGARIA, FINLAND, POLAND, and SWEDEN to fully transpose EU law criminalising hate speech and hate crimes”). Mintegy mellékesen említik meg a múlt hónapban, hogy a Bizottság tavaly októberben hasonló felszólítást küldött Romániának és Észtországnak is, ahol továbbra sincs előrelépés a jogharmonizáció ezen terén. Románia még ott sem tart, hogy egyáltalán jogszabályban határozza meg, mi is az a gyűlöletbeszéd és gyűlölet-bűncselekmény („hate speech and hate crimes”). Ráadásul a sorok között olvasva az is kiderült, hogy az Európai Unió „kormánya” nem elsősorban a belső etnikai problémákra koncentrál – köztük a Romániában állandósult magyarellenes gyűlöletkeltésre –, hanem a faji, vallási, gender- és szexualitásalapú diszkriminációra és intoleranciára.
Summa summarum: az RMDSZ és „európai politikusa”, Vincze Loránt olyan „eredményeket” vindikál magának hathatós sajtópropagandával, amelyek nem léteznek. A román szélsőnacionalisták úzvölgyi kegyeletsértései, erődemonstrációi és etnikai zavarkeltései egyáltalán nem érték el az Európai Unió ingerküszöbét, a székely érdekek védelme és képviselete – ebben az ügyben legalábbis – pusztán deklaratív. Merő kampányfogás.
R. Balogh Mihály / Székelyföld.ma
