Vallásos kisebbségek állami elnyomás alatt – brüsszeli jelentés
2016. május 10-én Strasbourgban Tőkés László európai parlamenti képviselő kezdeményezésére az Európai Néppárt vallásközi párbeszéddel foglalkozó munkacsoportjának ülésén az Emberi Jogok Határok Nélkül (Human Rights Without Frontiers – HRWF) civilszervezetnek a vallási és hitbeli szabadság 2015. évi helyzetéről szóló jelentését mutatták be. A tanácskozást Ian Olbrycht lengyel néppárti képviselő, a munkacsoport társelnöke vezette le. A dokumentumot Willy Fautré, a HRWF elnöke és Mark Barwick, a szervezet munkatársa ismertették.
A Vallásos kisebbségek állami elnyomás alatt címet viselő jelentés – mely immáron a szervezet negyedik évi jelentése – azon országok jogsértő gyakorlatát veszi számba, melyekben vallási hovatartozásuk és hitbeli meggyőződésük miatt egész vallási közösségeket üldöznek, tagjaikat börtönbe vetik vagy éppen kivégzik. Az előző, hagyományos típusú jelentésektől eltérően az idei 20 országból és 15 kisebbség köréből 1500 bebörtönzött esetét dolgozza fel, akiket az állam hitükért és meggyőződésükért üldöz. Az üldözöttek között olyan keresztény – katolikus, protestáns, ortodox és kopt –, továbbá Falun Kung-os, buddhista, szufi muzulmán, szunnita és síita közösségek szerepelnek, amelyek saját országukban kisebbségben élnek. Vallási kisebbségeik elnyomása terén egyes fundamentalista iszlám államok (Irán, Szaúd-Arábia), valamint a jelenlegi (Kína, Észak-Korea) és a volt kommunista országok, illetve utódállamaik (Oroszország, Azerbajdzsán, Üzbegisztán) járnak az élen.
Megnyitó beszédében Tőkés László a jelentés szerzőit üdvözölte és méltatta, akiknek alapos és átfogó kutatásai mind az európai intézmények, mind az illetékes nemzetközi szervezetek számára értékes forrásanyagul szolgálnak a lelkiismereti- és vallásszabadság megvédelmezésében. A vallás vagy a meggyőződés szabadságának előmozdításáról és védelméről szóló uniós irányelv értelmében: „A vallás vagy a meggyőződés szabadságához való jog minden emberi lény számára alapvető jog. Mint egyetemes emberi jog, a vallás és a meggyőződés szabadsága a többszínűség iránti tiszteletet szavatolja. Szabad gyakorlása a demokrácia, a fejlődés, a jogállamiság, a béke és a stabilitás biztosításához is közvetlenül hozzájárul” – idézte képviselőnk az Unió 2013 júniusában elfogadott dokumentumát. Tekintettel arra, hogy a vallásszabadság helyzete világszerte egyre inkább romlik, és negyedszázaddal a szovjet kommunizmus bukása után még mindig vannak olyan kommunista diktatúrák, mint például Kína és Észak-Korea, ahol hitük és vallásuk miatt kegyetlen üldöztetést szenvednek az emberek és egész közösségek – az emberi, a kisebbségi és a vallási jogok kivívása és biztosítása érdekében megalkuvás nélkül tovább kell folytatnunk küzdelmünket valamennyi totalitárius világ- és államrendszer ellen, mondotta az erdélyi képviselő, visszautalva egyben az egykori Ceaușescu-rezsim vallásellenességére.
Willy Fautré arra emlékeztetett, hogy az ENSZ Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 18. cikkelye értelmében „mindenkinek joga van a gondolat-, a lelkiismeret- és a vallásszabadsághoz, s ez a jog magába foglalja a vallás vagy meggyőződés megváltoztatásának a szabadságát, valamint a vallásnak vagy meggyőződésnek mind egyénileg, mind közösségben, mind nyilvánosan, mind a magánéletben tanítás, életmód, istentisztelet és szertartások végzése útján való kifejezésre juttatásának jogát”. Ebből kiindulva kutatásaik során azt vizsgálták, hogy egyes államok bizonyos vallású egyéneket és közösségeket miért tekintenek veszélyforrásnak. A parancsuralmi rendszerekben gyakorolt brutális elnyomás valódi oka nem ideológiai természetű, hanem közös nevezőjük legfőképpen az, hogy a vallási ügyeket hatalmi kérdésként kezelik. A rendszeridegen vallási közösségek identitását és hitük szabad gyakorlását ezért korlátozzák, hasonlóképpen az etnikai kisebbségek elnyomásához és üldözéséhez, az állam kizárólagos hatalmát akarván biztosítani ez által – mutatott rá elemzésében a HRWF elnöke.
Az előadottakhoz kapcsolódva Mark Barwick azt hangsúlyozta, hogy a vallás és a meggyőződés szabadságának előmozdítása ugyanolyan fontos eleme az egyetemes emberi jogok védelmének, mint az etnikai kisebbségi jogok védelme. „A vallás egy fontos identitásjelző, és ezt az Európai Uniónak az eddigieknél is komolyabban kell vennie. A vallási önazonosság kölcsönös elismerése alapja lehet a vallások közötti párbeszédnek, mely kiindulópontját jelentheti a béke megteremtésének” – zárta szavait a konfliktuskezelés nemzetközi szakértője.
A jelentéstévő nemzetközi szervezetről tudni érdemes, hogy Willy Fautré kezdeményezésére 1988 decemberében éppen a kelet-közép-európai kommunista országok népeinek emberi jogai és vallásszabadsága védelmében alakult meg.
Strasbourg, 2016. május 10.
Tőkés László EP-képviselő Sajtóirodája
