Van megoldás: aláírásgyűjtésbe kezd a Néppárt nagyváradi kulturális intézményeink érdekében
Nagyvárad kulturális intézményeit érintő, nagy port kavart átszervezési hírek kapcsán felmerült megoldási lehetőségeket ismertette sajtótájékoztatóján Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, valamint Zatykó Gyula nagyváradi polgármesteri tanácsadó.
Mint az ismert, a napokban a nagyváradi román színház mellett a Szigligeti Színházat és az ott dolgozók szerződéseit érintő változtatási elképzelésekről megkezdett tárgyalások híre szivárgott ki.
A Szigligeti Színház intézményi önállósága minden körülmények között megőrzendő, ebben nem lehet vita – szögezte le Csomortányi. Ha pénzügyi takarékosságról esik tehát szó, olyan megoldást kell találni, ami biztosítja a színházak működésének anyagi feltételeit. A két nagyváradi színház éves működési költsége nagyjából évi ötmillió euró, amely nagyobb összeg, mint amit a megyei önkormányzat a hozzá tartozó százegy önkormányzat számára fejlesztésekre biztosítani tud egy évben. Ez az állapot hosszú évek óta fennáll, ugyanakkor nem az a megoldás, hogy a kultúrára szánt költségeket csökkentsük – hangsúlyozta Csomortányi.
Tény, hogy Romániában a kulturális intézmények tekintetében komoly visszásság, hogy míg a legnagyobb városok esetében jellemzően az állam, pontosabban a Művelődési Minisztérium a színházak fenntartója, addig a kis és közepes megyeközpontok, megyei jogú városok esetében vagy az adott megye, vagy maga a városi önkormányzat. Nem azokat a településeket terhelik tehát, amelyeknek amúgy is lenne komoly saját forrásuk a kulturális intézményeik fenntartásra, hanem éppen azokat, amelyek esetében egy színház és a hozzá tartozó társulat költségeinek előteremtése szinte lehetetlen, illetve a kisebb közönségek miatt a vonatkozó saját bevételek is jóval szerényebbek. Erdélyben példának okáért a kolozsvári román és magyar színház és opera, illetve a temesvári román színház mellett csupán a marosvásárhelyi színház állami fenntartású – mutatott rá a Néppárt elnöke.
Következésképpen a nagyváradi színházak biztonságos finanszírozását a Néppárt úgy látja megoldhatónak, hogy ha az a jövőben közvetlenül a központi költségvetésből történik, ehhez pedig az kell, hogy azokat vegye át a Művelődési Minisztérium úgy, hogy mindkét színház kapja meg a nemzeti színházi státuszt. Így egyszerre válik mindkét intézmény önállósága megkérdőjelezhetetlenné, a fenntartásukkal járó anyagi terhek pedig elhárulnak a megyei tanácsról. Ezt a javaslatot a megyei tanácshoz is el fogják juttatni – mondta el Csomortányi.
A javaslat gyakorlatba ültetéséhez kormányhatározatra van szükség, és abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a magyarság képviselete helyet kapott Románia kormányában. Nagyvárad egy teljes régió kulturális és gazdasági központja, színházai erdélyi magyar és román viszonylatban is a rangos múltúak és a jól működők közé tartoznak, illetve a javaslat alapjául szolgáló kolozsvári példa évtizedek óta bevált gyakorlat – fejtette ki a Néppárt elnöke.
Hogy ez a megoldás életbe léphessen, szükséges a politikai akarat, és ebben a kérdésben akár a két magyar érdekvédelmi szervezet, és a román kormánypártok konszenzusa is reális lehetőség. Természetesen szükség van az adott intézmények vezetőinek és dolgozóinak támogatására, valamint meg kell mutatni a javaslat civil támogatottságát is.
Erre jó eszköz az aláírásgyűjtés, melynek megszervezését a Néppárt magára vállalja. A szervezet- és pártlogó-mentes aláírásgyűjtő íven két dolgot fognak kérni: a két intézmény maradjon önálló, illetve kapják meg a „nemzeti színházi” státuszt.
Csomortányi kifejtette: figyelembe véve a Bihar megyei politikai állapotokat, két lehetőség előtt állunk: belevisszük közösségeinket olyan konfliktusokba, melyekből – látva a politikai realitást – biztosan vesztesként kerülünk ki, és amelyek rossz közösségi hangulatot teremtenek, vagy megpróbálunk olyan utakat keresni, melyek valamennyi felet érdekeltté tesznek a mindenki számára megfelelő megoldásban.
Ugyanakkor a Bihar megyei viszonyokat tekintve már az is nagy segítség lenne, ha a politika szereplői nem mérgeznék a magyar kulturális intézmények napi életét saját állandó kampányukkal. Nem tartható és nem egészséges állapot, amikor egy színházi előadás politikusi felszólalással kezdődik, vagy amikor egy kulturális lap pártkiadványok készítését végzi.
Zatykó Gyula a Filharmóniára kitérve elmondta, hogy a hasonló kulturális intézmények esetében megoldás lehetne a vegyes finanszírozás: ezen elképzelés szerint, ahogyan az az alap és középszintű oktatási intézmények esetében is van, az intézményfenntartó maradhatna az illetékes önkormányzat, míg a bérköltségeket az államnak kellene átvállalnia. Ha az iskolák tekintetében ez egy működő megoldás, kulturális intézmények esetében is működhet – tette hozzá.
Az Erdélyi Magyar Néppárt nagyváradi sajtóirodája
