Véget értek a kézműves napok Érmihályfalván
Augusztus 3–6. között Érmelléki Kézműves és Hagyományőrző Napok zajlottak az Érmellék fővárosában, amelyet hasonlatosan az előző esztendőkhöz a helyi Érintő Egyesület, valamint az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) helyi kirendeltsége szervezett. Az immár negyedik alkalommal létrejött négynapos rendezvény naponta átlagosan 170 gyermeket, mellettük kézműves oktatókat és sok más segítőt foglalkoztatott.
Az eseményt Csomortányi István, az Érmelléki Gazdák Egyesületének ügyvezető elnöke (a szervezet az egyik társszervező és támogató) nyitotta meg. Mint mondta, a sok hasznos munka mellett az is eredménynek számít, hogy sikerült hagyományt teremteni a rendezvényből, mely évről-évre egyre több érdeklődőt vonz.
A kézműves foglalkozások első napján mintegy 120 gyermek tanulta a magyar írásos hímzést, a fazekas mesterség fogásait, újdonságként más évekhez képest pedig a papírfonást Bacsó Gabriella segítségével. Az alkotói napok célja idén is az volt, hogy megismertessék a gyermekekkel a régi népművészeti motívumok szépségeit, a feledésbe ment mesterségek titkait, a közös alkotói munka gyönyörűségét, a népdaltanulás szépségét, az együtténeklés örömét.
A „kisinasokat” az Érmelléken már jól ismert Sárkány Levente (Albis) vezette be a fazekasság rejtelmeibe, majd természetesen mindenki elkészíthette a maga első agyagkreációját is.
Másnap, azaz csütörtökön mézeskalácsot lehetett gyúrni, sütni, díszíteni Jakó Jolán helybéli iparművész és sok más segítő kéz irányításával. Ugyanakkor lapító alapszínfestéssel és nemezeléssel is lehetett foglalatoskodni Bató Tímea Gabriella, Szilágyi Ferenc (Hubart), valamint Darabont Aliz zenetanárnő segítségével, aki a népdaltanulást és a vele járó jó hangulatot is biztosította.
Harmadnap Kovács Éva üvegfestő irányította a gyermekujjakat a rajzolásban, festésben, egy-egy üveglapocskán pedig meg is születettek az első remekművek.
S ha már a festésnél tartottak, a megszáradt agyagedényekre is rákerült az alapszín, valamint a népi motívumok is, amelyek kirajzolásában szintén elkelt a felnőtt kéz is. A lapítók nehezen száradtak, így azokat csak szombat délelőtt lehetett mintázni, de szalmafonásban is ügyeskedhettek a fürge ujjak, míg Hegedűs Attila „főszakács”, a nagymamák, az anyukák hatalmas bográcsban főzték az ebédet a sok kis „megfáradt munkásnak”.
Míg folyt a buzgalommal teli munka, a vigadalomnak is helyet hagytak, ugyanis megérkezett a helyi Bartók Béla citerazenekar is, melynek tagjai tőről metszett népdalokkal, katonadalokkal szórakoztatták a hallgatóságot. Közben a Gödör rendezvényház teraszán kiállításra kerültek a „késztermékek” is, amelyeket a közös szemle után természetesen haza lehetett vinni.
Mivel az Érintő Egyesület is minden esztendőben képviselteti magát a Szent László Napokon, idén a Szent László Egyesület elnöke, Zatykó Gyula rekesztette be a kézműves napokat, megköszönve a meghívást, majd elismerését fejezte ki az esemény sikerességét illetően Czeglédi Júliának, a rendezvény főkoordinátorának, dr. Szilágyi Ferencnek, a helyi EMNT-iroda vezetőjének, valamint minden egyes szervezőnek, közreműködőnek.
Az emléklapok átadásakor külön köszönet illette a kézműves oktatókat: Sárkány Levente, Szilágyi Ferenc (Hubart), Darabont Aliz, Jakó Jolán, Kovács Éva, Bányai Rozália, Síró Klára, Kelemen Katalin, Kecskés Zsófia, Bató Tímea Gabriella, Bacsó Gabriella, Halász Edina személyében.
A IV. Érmelléki Kézműves és Hagyományőrző Napok főszponzora a Bethlen Gábor Alap (a magyar kormány támogatásával), az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, és az Érmelléki Gazdák Egyesülete volt.
Az Érintő Egyesületen kívül sokan részt vállaltak a szervezésben, akik rengeteg időt és önkéntes munkát fektettek a négynapos rendezvénybe, amelyre a helyiek mellett más érmelléki településekről, a Szilágyságból és Németországból is érkeztek vendégek.
Sütő Éva
