Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és Tőkés László EP-képviselő irodája szervezésében színházi előadásokat tartottak négy partiumi helyszínen november 11-14. között. Székelyhidi Ágoston Végítélet című történelmi drámáját Nagybányán, Désházán, Nagykárolyban és Körös-közi Ágyán mutatta be egy alkalmi társulat, amely Miske László és Dánielfy Zsolt debreceni, Szíki Károly egri, Horányi László esztergomi, valamint Varga Vilmos, Kiss Törék Ildikó és Meleg Vilmos nagyváradi színművészekből állt. Közreműködött Csutak Miklós és Nemes Lajos.
Székelyhidi Ágoston (1935–2010) író, újságíró, kritikus, pedagógus 1956-os ifjú debreceni forradalmárként szenvedte el a Kádár-rendszer retorzióját, 1987-ben a Magyar Demokrata Fórum egyik alapítója volt, az Antall-kormány idején a párt országos választmányát vezette. A Végítélet című egyfelvonásos színdarabot a rendszerváltozás 20. évfordulójára írta, 2009 novemberének végén mutatták be Debrecenben és Nagyváradon, azóta több alkalommal és több helyszínen láthatták a nézők.
Székelyhidi inkább lelkiismereti, mint történelmi drámának nevezte színpadi művét. A Végítélet 1989. december 16-án játszódik, és cselekménye egy temesvári kocsmáros, besúgó és kettős ügynök története köré épül fel. A szerző szerint az 1956 utáni kommunista rezsim – politikai értelmezésén túl – az értékrombolás diktatúrájának nevezhető: az emberi, vallási, nemzeti és európai értékeket egyaránt a földdel igyekezett egyenlővé tenni. A ’89-es temesvári eseménysorozat tehát az értékmentés forradalma volt. Mint mondta: „Szellemi, politikai, közéleti népmozgalmakról beszélhetünk 1989 kapcsán, ám ezeknek a gyökere legalább egy évvel korábbra nyúlik vissza. 1988 volt ugyanis a kommunista diktatúra falurombolási tervének éve. Ez a szisztematikus falupusztítás az egész kommunista birodalomban egyedülálló volt, a környezeti értékek rombolásának gondolatát is magában hordozta.”
A Meleg Vilmos és Dánielfy Zsolt által színpadra alkalmazott, előbbi által rendezett darab Tőkés Lászlónak a 89-es eseményekben játszott szerepét dolgozza fel a negyedszázaddal ezelőtti temesvári történéseket állítva a középpontba. Témaválasztását a szerző így indokolta: az egyetlen ember, aki egy kisebbségi nemzet kisebbségi vallásfelekezetének ellenállójaként, teljes elszigeteltségében felvette a harcot az értékrombolással szemben, az Tőkés László lelkipásztor volt.
A mostani miniturnén a legnagyobb érdeklődés az előadás iránt Désházán, ebben az életre való szilágysági református magyar faluban mutatkozott, ahol a helybéliek szinte megtöltötték november 12-én a kultúrházat.
Velük együtt tekintette meg a produkciót Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke is, aki a nézők – közöttük sok fiatal – vastapsa után röviden bemutatta a szereplőket, méltatta az éppen fél évtizede elhunyt szerzőt, köszöntötte a jelenlévőket és megemlékezett az időközben eltávozott harcostársakról, hívekről és nemzettársakról. 1989 decemberének válságos napjaiban a désháziak közül sokan keltek a szomszédos Menyőbe deportált temesvári lelkipásztor és családja védelmére-őrzésére-támogatására – idézte fel erdélyi képviselőnk, köszönetnyilvánítással a még élők és tisztelgéssel a már elhunytak felé. Röviden utalt az erdélyi magyarság negyedszázada tartó jogharcára, politikai küzdelmére, amelyet ma is lankadatlanul folytatnunk kell, egyebek mellett az elkobzott közösségi, egyházi javaink visszaszerzése érdekében. A történelem és a közelmúlt megismerésére biztatta az ifjúságot, leszögezve: minden törekvésünknek az ő ügyüket kell szolgálnia, azaz a jövőt.
Nagyvárad, 2015. november 16.
Tőkés László
EP-képviselő
