Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke és Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke és államfőjelöltje péntek délután az Érmelléken csatlakoztak a Via Revolutiae emlékmaraton keretében útnak indult Juhos Gábor maratonfutóhoz. A huszonöt évvel ezelőtti temesvári ellenállás meghatározó személyiségei futócipőt húztak, hogy Juhos Gábor példáját követve – vele együtt – futással adózzanak az 1989-es temesvári népfelkelés áldozatainak emléke előtt.
Juhos Gábor a Via Revolutiae keretében két napot töltött az Érmelléken. Biharon Bíró Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke fogadta, Paptamásiban pedig helybeli fiatalokkal beszélgetett a 89-es temesvári eseményekről, a maratonfutásról és az autonómiáról. Bereczki András lelkipásztor biztató szavai után Juhos Gábor és az őt kísérők elindultak szülővárosa, Székelyhíd irányába. Itt Mészáros Ildikó koreográfus közreműködésével modern tánccal fogadták városuk szülöttjét a fiatalok. A gálospetri gyermekotthon lakói szavalatokkal és énekekkel köszöntötték a maratonfutót. Juhos Gábor a legtöbb útba eső faluban megragadta az alkalmat, és koszorút helyezett el a hősök emlékére emelt helyi emlékműveknél.
Érmihályfalván Sas Kálmán vértanú lelkipásztor emléke előtt tisztelgett Tőkés Lászlóval, Szilágyi Zsolttal, illetve az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt érmelléki szervezeteinek képviselőivel és a helyiekkel közösen.
Tőkés László EP-képviselő az érmihályfalvi református templom udvarán mondott útravaló beszédében a civil áldozatvállalás olyan mintapéldájának nevezte Juhos Gábor teljesítményét, amelyre méltán büszkék lehetünk. Fontos, hogy ne szoruljon háttérbe a határ menti magyarság ügye sem, ezért külön öröm, hogy a tavaly teljesített székelyföldi maraton mintájára, az önrendelkezés ügyét zászlajára tűzve a Partiumot is végigfutja maratonfutó. Ez a régió hátrányosabb helyzetben van, mint a Székelyföld, mert betelepítéssel, megfélemlítéssel felőrölték a térség magyarságát, mondta az erdélyi EP-képviselő, majd hozzátette: szerencsére Érmihályfalván még erős a magyar közösség. Meggyőződése, hogy a Székelyföld és a Partium két erős hídfőállásként kell alátámassza az erdélyi magyarság jövőjét. A Partium autonómiaküzdelmének felzárkóztatását szolgálja az EMNT keretében létrejött Partiumi Autonómiatanács is, mely a 2014-es esztendőt – még az év elején – a partium évének nyilvánította. Ennek az eseménysorozatnak egyik fontos állomása a Via Revolutiae emlékmaraton is.
Szilágyi Zsolt beszédében hangsúlyozta: Juhos Gábor példája arra hívja fel a figyelmet, hogy nemcsak politikai eszközökkel, hanem a sporttal, a maratonfutással is lehet üzenni a kisebbségi és a többségi erdélyi közösségnek. Ez az áldozatvállalás azt juttatta eszébe, amikor húsz évvel ezelőtt a Magyar Ifjúsági Tanács keretében szerveztek kerékpártúrát, hogy az erdélyi magyarok félmillió aláírását kerékpárral elvigyék Strasbourgba. „Persze, az Európa Tanács akkori főtitkára nem adhatott nekünk Bolyai Egyetemet vagy tanügyi törvényt, azonban feljegyezték, tudomásul vették, és hatással volt később is a figyelemfelkeltő akciónak” – mondotta az államfőjelölt. Meggyőződése: ahhoz, hogy elérjünk az út végére, az utat végig kell járjuk. „Tanulni kell az úton, sohasem szabad lemondani a célról. Ilyen az autonómiaküzdelem is” – hangsúlyozta. Meglehet, ’89 nyarán sem gondolták volna, hogy az év végére az ország demokráciaként határozza meg magát, most is sokan kételkednek abban, hogy az autonómiaküzdelem eredményes lesz. Azonban saját sorsunk alakításának vágya kitartó munkával előbb-utóbb eredményre fog jutni, főként ha olyan állhatatos munkáról teszünk tanúbizonyságot, mint amilyenről Juhos Gábor tesz – vélekedett Szilágyi Zsolt.
Ehhez a gondolathoz csatlakozva Juhos Gábor egy tibeti tanítást idézett, miszerint az élet célja nem a cél elérése, hanem maga az odáig vezető út. A maratonfutás a kitartásról szól, amiképpen a szabadsághoz vezető úthoz is legfőképpen erre van szükség.
Ennek a szimbolikus üzenetnek a továbbadásáért indult útnak Temesvárról, ezzel akarja „felrázni” mindazokat, akikkel útközben találkozik – mondta a maratonfutó.
Balázsné Kiss Csilla lelkipásztor kérte Isten áldását Juhos Gábor útjára megköszönve, hogy a „forradalom útján” haladva az érmihályfalviak mártír lelkipásztoráról, Sas Kálmánról sem feledkezett meg. Végezetül id. Szilágyi Ferenc saját verseivel köszöntötte Juhos Gábort, aki ezután Érsemjén felé vette az irányt, ahol kísérőivel együtt koszorút helyezett Kazinczy Ferenc szobránál.
Forrás: www.emnt.org
2014 Szeptember 19.
