Két ponton változtathatja meg a magyar Országgyűlés az Alaptörvényt, miután a Fidesz frakcióvezetője tegnap egy módosító javaslatot terjesztett be. A Kocsis Máté által jegyzett javaslat alapján ezentúl ötévente, egy időben tervezik megrendezni az önkormányzati és az európai parlamenti választásokat, a magyar közigazgatás alapvető egységeit ezentúl a megye helyett a vármegye elnevezés illeti meg.
A módosító e második része nem előzmény nélküli, hiszen már az Alaptörvény megalkotása idején, 2011-ben felvetődött, hogy ismét visszavezessék a történelmi hagyományainknak megfelelő, és 1949 előtt hivatalosan is alkalmazott vármegye elnevezést. Ez akkor végül még nem került be az új alkotmányba, most azonban megvalósulni látszik, írja a Mandiner.
A kommunisták szüntették meg
Az örökös főispáni cím használatát az 1947. évi IV. törvény tiltotta be, majd 1950-ben bevezették a tanácsrendszert. Ács Lajos, az MDP politikai bizottságának tagja 1954-es beszédében őszintén szólt: „a Szovjet Hadsereg kikergette a főispánokat, főszolgabírókat, a népelnyomó jegyzőket, a csendőröket, a katonatiszteket, a földesurakat, a nagy gyárak, a bankok, a kereskedelmi vállalatok tulajdonosait.”
A Fidesz frakcióvezetője a törvényjavaslat indoklásában kifejtette, a megyék elnevezése a magyar történelmi hagyományokra, a történeti alkotmányunk vívmányaira való tekintettel változik meg, hiszen a közigazgatásunk alapvető területi egységei az államalapítástól kezdődően egészen 1949-ig a vármegyék voltak. A vármegye szó használatát a korábbi magyar alkotmányos és államigazgatási rendszerrel teljesen szakítani kívánó diktatórikus kommunista rendszer szüntette meg.
A javaslat indoklása úgy fogalmaz: A vármegye szó használatának visszaállítása a mai magyar jogrendbe biztosítja, hogy az ezeréves magyar államiság alkotmányos hagyományai e formában is továbbéljenek. Emellett a vármegye szó használata a nemzeti összetartozás eszméjét, közös történelmi emlékeink megőrzését és egyben a magyar demokrácia nemzeti karakterét is erősíti. A vármegye kifejezés használatával jobban hangsúlyozható, hogy a magyar államszervezés és államszerkezet központi gondolati motívuma a nemzeti szuverenitás és ezen keresztül az európai civilizáció sarokköveinek megvédése.
Kormánymegbízottból főispán
A kedden benyújtott költségvetési törvénycsomag egyik módosító javaslata szerint a kormánymegbízott elnevezés helyett ismét bevezetnék a főispán elnevezés használatát. A Varga Mihály pénzügyminiszter által jegyzett javaslat indoklása szerint a főispán elnevezést a történelmi hagyományok tisztelete és újjáélesztése jegyében vezetnék be. A főispán kifejezés visszaépítése a magyar jogrendbe lehetőséget teremt arra, hogy a mai magyar közigazgatás több szállal kötődjön a kommunizmus előtti magyar államigazgatás fogalmi készletéhez és ezáltal az ezeréves magyar államiság alkotmányos hagyományai e formában is továbbéljenek.
Az európai országok esetében is számos példát találunk korábbi korokba visszanyúló kifejezések modern kori használatára. Az említett módosításokhoz hasonló volt az, amikor az egykori Kúria 2012-ben visszakapta eredeti elnevezését, miután 1949-től egészen odáig a Legfelsőbb Bíróság nevet viselte, valamint a járások mint a megyénél egy szinttel kisebb közigazgatási egységek rendszerének szintén 2012-ben történt újbóli bevezetése.
